Mit is lehet mondani a Békéscsaba elleni meccsünkről? Dicsérő szavak nem jutnak eszembe, csúfos vereséget szenvedtünk el a Viharsarokban. Oly sokszor leírtam már, hogy „csapatunk rosszul kezdte a mérkőzést”, mikor beszámolok az összecsapás eseményeiről, hogy azt hihetitek, van egy sablon szöveg, amit hétről hétre beillesztek cikkembe. Sajnos ez nem véletlen van így, ez a szomorú valóság.
Ha egy tőlünk jóval erősebb csapat otthonában kezdünk így az sem szép, de pont Békéscsabán, az ősi rivális ellen így indítani az már-már megalázó. Védekezésünk nem volt, a házigazdák úgy rohantak át rajtunk mint kés a vajon, támadásban meg azt sem tudtuk merre van az arra. Köstner Vilmosnak kétszer is időt kellett kérni már az első húsz percben, egyszerűen olyan képe volt a meccsnek, hogy azt hittük káprázik a szemünk. Ha valaki olyan nézte a meccset aki nincs képben a tabellával, azt is mondhatta volna, hogy mi menekülünk a kiesés elől, a Békéscsaba meg nemzetközi porondra pályázik. Ez szerencsére csak fantazmagória, de borzalmas volt azt látni az eredményjelzőn, hogy 14-7-re vezetnek Horváth Rolandék. Vili bá forgatta a csapatot, hátha megtalálja a leginkább előnyös összetételt, a szünetig kissé sikerült felzárkózni de az utolsó támadásainkba hiba csúszott így 19-15-ös eredménnyel vonulhattak le a pályáról a lányok.
A második játékrészt már jobban kezdtünk, bár támadásban továbbra is akadozott a szekér, de úgy tűnt összeáll a védekezésünk. Vantara-Kelemen Évi és Lotte Grigel góljai jelentették a reményt számunkra. Hozzájuk csatlakozott Bulath Anita, ők így hárman próbálták meg felvenni a versenyt a szűkös kerettel kiálló házigazdákkal szemben. Sikerült is utolérni a lila-fehér alakulatot, a találkozó negyvenötödik percében azért tapsolhattunk, hogy csapatkapitányunk góljával már mi vezetünk (22-23). Abban bíztam a vendégszektorban lévő ismerőseim társaságában, hogy megcsináltuk a nehezét, most már „csak” az kell, hogy ellépjünk három-négy góllal, megtörve ezzel a hazaiak lendületét. Ekkor azonban ismét előjöttek a hibák és előnyépítés helyett megint rohanhattunk az eredmény után. Az utolsó perceket már úgy néztük végig, hogy éreztük, nekünk lefőtt a kávé, csupán az eredményt kellene kozmetikázni. Végül háromgólos vereséget szenvedtünk a kelet-magyarországi rangadón.
Vica nagyot játszott, rajta nem múlt semmi, kilenc góllal a mezőny legeredményesebbje lett. Buli és Lotte is hozzátette a maga részét, ám a többiek csúnyán leszerepeltek. Kérdem én, mire készült az elmúlt két hétben a két Anna, Jelena valamint Madalina? Gyakorolták a hogyan alibizzem végig a meccset című klasszikust? Miért kellett a Vili bá által kidolgozott taktikánál okosabbnak lenni? Felesleges arról nyilatkozni, hogy mindenki képben van ennek a meccsnek a jelentőségéről, miközben nagy ívben szarnak az egészre. Reméljük mindenki levonja a megfelelő konzekvenciát, mert ezt nem akarjuk viszont látni többet! Nézzük az éremnek azt az oldalát, hogy alapot szereztünk annak, hogy legyen miért visszavágni legközelebb a liláknak, akik hazai pályán olyan gyatra szurkolással rukkoltak elő, amire nem számítottam. Ez van, ez a túra nem járt sikerrel, de majd lesz ez még jobb is! Reméljük…
Ja igen még egy gondolat: a sok technikai hiba vezetett ahhoz, hogy vereséget szenvedjünk, kihagyott hetesek és ziccerek sora okozta vesztünket a siralmas védekezés mellett, melyhez ma kapusaink sem tudtak hozzátenni. Na meg persze a taktika be nem tartása. A B. Pech Katalin – Vágvölgyi Mária kettős azonban olyan mértékben fújt hülye ítéleteket, hogy az már fájt. Leütik Bulathot, az semmi, de ha a mi játékosunk minimálisat szabálytalankodik, az rögtön két perc, ha netán sikerül Triffának védenie, az vissza lesz fújva hetesre, arról nem is beszélve, hogy a passzív játékot is rettentően engedték, főleg a hazaiaknak. Néha tévedtek a mi javunkra is, de az a vakok között a félszemű a király elv amiből semmi előnye nem származott egyik csapatnak sem!
EUbility Group-Békéscsabai NKSE – DVSC SCHAEFFLER 31-28.
Egy jó hírt is bejelentett a klub a héten: nyáron visszatér hozzánk Karnik Szabina, a válogatott bő keretében szereplő Szacsával 1+1 éves szerződést írt alá a DVSC. Jobbátlövő poszton tehát Kovács Annát és Karnikot láthatjuk a következő idényben. Azzal, hogy saját nevelésű játékosunk ismét piros-fehér mezt ölt majd magára, valószínűleg azt is előrevetíti, hogy Anna Punkonak nem ajánlanak újabb szerződést. Az orosz játékos jövője kérdéses, még hivatalos állásfoglalás nem érkezett a vezetőség részéről a folytatást illetően. Annak viszont örülhetünk, hogy egy olyan játékos tér vissza hozzánk Szabina személyében, aki már sok kellemes pillanatot szerezett nekünk, és még fog is, ehhez nem férhet kétség, mert neki Debrecen az otthona! Életében meghatározó szerepet tölt be a DVSC!
Jövő héten szerdán újabb mérkőzés vár a piros-fehér hölgykoszorúra. Az elmúlt években megfigyelhettük, hogy az ETO elleni meccseinket a Hódos helyett a jóval több néző befogadásra alkalmas Főnix csarnokban rendezzük meg. Ez most így lesz, vagyis a Rába-parti zöld-fehérek vendégszereplését akár négy-ötezer ember is figyelemmel kísérheti. Az MKSZ oldalának adatai szerint az előző évadban erre az összecsapásra 5500-an voltak kíváncsiak ami nagy valószínűséggel a legtöbb a 2017/2018-as kiírásban a magyar bajnokikat figyelembe véve. Azon a meccsen sok fiatal tehetségünk kapott lehetőséget a bizonyításra, és ami a legnagyobb öröm számunkra, hogy éltek is a bizalommal. Borgyos Panna háromszor is megzörgette a hálót, valamint Zelizi Fanni is eredményes tudott lenni. Az idő úgy hozta, hogy mostanság csak Panna állandó kerettag, de ha pályára kerül, ifjú irányítónk remek hatékonysággal száll be a meccsbe.
Visszakanyarodva a tavalyi bajnokihoz, akkor tíz góllal maradtunk alul a Győrrel szemben. Reálisan most is ekkora különbség dimenzionálható a két gárda közé. Azonban néha a papírformát is meg lehet viccelni, mondván a kivételek erősítik a szabályt. Szeptemberben arról írtam, hogy mi látogatunk az ETO-hoz akkor kiemeltem, hogy Danyi Gábor teljesen más szemléletűvé akarja formálni a bajnoki és BL címvédő játékát. Amikor Ambros Martin volt a vezetőedző, a stabil védekezés volt a játékuk alapja. Danyi érkeztével azonban ez háttérbe szorult, ő a gyors kézilabda híve. Ez számokkal alátámasztva úgy fest, hogy meccseként közel negyven góllal terhelik meg ellenfeleik kapuját. Ezzel párhuzamosan több gólt is kapnak, átlagosan huszonötöt. Eddig úgy fest, ez a taktika is kifizetődő, ugyanis veretlenül állnak a győriek a bajnokság mellett a BL-ben is. Több mint egy éve nem volt olyan csapat, aki megverte volna őket, döntetlent elérni is csak az FTC volt képes, de nem a hazai pontvadászatban, hanem a nemzetközi porondon. Aktuális ellenfelünk tehát makulátlan mérleggel vezeti a bajnoki táblázatot.
Szeptemberben idegenben még Pal Oldrup Jensen vezérletével tizenegy góllal kaptunk ki (34-23), ami ismerve a riválisaink ottani szereplését, a bőven jó kategóriának számít. Akkor (is) nagyon rosszul kezdtük a meccset, borzalmasan beragadtunk a rajtnál, ám sikerült felépíteni önmagunkat és elkerülni egy méretes zakót. Ellenfelünknél sérülés miatt nem láthatjuk a pályán Eduarda Amorimot, aki már tíz éve erősíti az ETO-t. Fodor Csengét műtötték, így a junior világbajnok sem bevethető, valamint Veronica Kristiansen játékára is kevés esély van. Továbbá rehabilitációját végzi Nora Mörk, így tehát ő sem fog gólt lőni ellenünk. Azonban egy visszatérőjük is van Tomori Zsuzsanna személyében, a magyar válogatott egyik oszlopos tagja játszik náluk egyre többet az elmúlt hetekben.
Hiányzók ide vagy-oda, így is bombaerős keret van a győrieknek. Beállós posztra érkezett hozzájuk Crina Pintea, a román válogatott egyik meghatározó játékosa. Azt láthattuk az eddigi meccsein, ha megszerzi a labdát szinte lehetetlen szabályos körülmények között megállítani. Stine Oftedal és Nycke Groot révén olyan irányítókkal rendelkeznek, akik az egy az egy elleni játékban szinte verhetetlenek. Nem lesz egyszerű dolga tehát védelmünknek, a bajnokság leggólerősebb támadósora ellen. Fölöslegesnek érzem számszerű célokat kitűzni magunk elé, fogjuk fel úgy ezt a meccset, hogy itt a lehetőség a világ legjobb kézilabdázói ellen játszani. Főleg annak tudatában, hogy ez az ETO másképp játszik mint korábban. Remélem élünk a lehetőséggel és egy gólgazdag, közönségszórakoztató összecsapás alakul ki ebből a párosításból. Nem szabad rágörcsölni a tényre, hogy ki az ellenfél, törekedjünk a maximumra, játsszunk felszabadultan, abból baj nem lehet, de azért kérem a lányokat, tartsák be amit Vili bá kér tőlük!
K&H Liga Női NB I. 16. forduló:
2019. február 27. Szerda 18:00
DVSC SCHAEFFLER – Győri Audi ETO KC
Játékvezetők: Felhő Ferenc – Öcsi Tamás.
Hajrá Debrecen! Hajrá Loki!
Iceman
(képek forrása: dvsckezilabda.hu)
