Az év utolsó bajnoki mérkőzésén lépünk pályára holnap kora délután. Ezt követően bő három hónapos téli álomra szenderül szeretett bajnokságunk és vele együtt csapatunk is. Az egyébként hátunk közepére sem kívánt téli szünet most talán a lehető legjobbkor jön nekünk, soha nem vártuk még ennyire az őszi szezon végét. Azonban gondoskodnunk kell arról, hogy jobb szájízzel kezdhessük meg a téli alapozást. Fontos, hogy véget vessünk a vereségi szériának, hiszen arra már gondolni sem merünk, hogy zsinórban hatszor… De hagyjuk is. Tekintsünk előre, a holnapi Kaposvár elleni bajnokira.
A Győr elleni meccsen már láthattuk jeleit annak, hogy kifele jövet vagyunk a hullámvölgyből, ahogy azt Kondás Elemér is nyilatkozta. Viszont az újabb vereség miatt mégsem mondhatjuk, hogy kilábaltunk a bajokból. A hétközi kupameccs nem igazán erőfelmérő, hiszen NB2-es csapat volt az ellenfelünk, mégis kiemelendő néhány pozitívum a meccsből. Az első és legfontosabb, hogy merjünk nyúlni a fiatalokhoz, elsősorban Ferenczire és Szécsi Márka célzunk. Mindkét játékos bizonyította, hogy helye van a bő keretben, és mikor, ha nem most kaphatnák meg a lehetőséget élesben is a bizonyításra. Ferenczi már második szezonját tölti a felnőtt keretnél, tavaly sérülések hátráltatták, idén azonban bántóan kevés lehetőséget kapott, annak ellenére, hogy a DEAC-ban hétről hétre jó játékkal és gólokkal bizonyított. A keddi meccsen megállta a helyét, és egy percig nem hiányoltuk Rezest vagy Yannickot a csapatból. Szécsi Márk pedig az egyik legnagyobb tehetségünk, még csak 18 éves, viszont rendszeres utánpótlás válogatott játékos. Ő lehetne az a technikás, mozgékony csatár, akit Rudolf távozta óta keresünk Coulibaly mellé. Kedden nagyon jól megfértek egymás mellett, nem kérdés, hogy csereként neki is lehetőséget kellene biztosítani a holnapi meccsen. A másik pozitívum a kupameccsel kapcsolatban a 4-1-4-1-es formáció hatékonysága, ami ismét bebizonyosodott. Sidibében nem sok hasznát vettük kedden, Pölöskeytől meg a jó ég mentsen meg minket.
A felrajzolt felállás sokkal inkább kívánt, mintsem reális. Mert sajnos élünk a gyanúperrel, hogy hiába bizonyított Ferenczi és Szécsi kedden, ezúttal sem lesznek még a keretben sem, helyette jöhetnek a szurkolók „kedvencei”. Mészárosnak hatalmas respect, ha vállalja a játékot (és egyben részvétünket fejezzük ki a szerkesztőstáb nevében), rá nagy szükségünk van, mert továbbra is sújtanak minket a sérülések, és rajta kívül csak Ludánszki lenne bevethető, aki pedig kedden is követett el pár hajmeresztő megoldást, így nem ülnénk nyugodtan a babérjainkon, ha holnap is ő lenne Simac párja. Szakály visszatértével stabilizálódhat a középpályánk, Selim pedig ismét csereként beugorva lendíthetne a játékunkon. Ferenczi játéka azért lenne fontos, mert személyében egy jól cselező, gyors és jól lövő játékosunk lenne mindkét szélen, ami ebben a szerkezeti felállásban fontos kritérium.
Ejtsünk azért pár szót az ellenfélről is. Prukner László legénysége egészen jó formát mutat az utóbbi hetekben, mi sem bizonyítja ezt jobban a tabellán elfoglalt pozíciójuk, ugyanis jelenleg hatodik helyen állnak. Utolsó öt meccsükön elbántak idegenben a Diósgyőrrel és a Pakssal, otthon a Ferencvárossal, egy pontot csentek a második helyen álló MTK-tól, viszont kikaptak a Videotontól. Tehát kellemes ellenfélnek semmiképp nem nevezhetjük őket, nem az a csapat fog Debrecenbe érkezni, amelyik ellen jelenlegi formánk ellenére is előre befirkanthatjuk a három pontot a nevünk mellé. És látva utóbbi meccseken mutatott szenvedésünket biztosak lehetünk benne, hogy nem feltartott kezekkel fognak érkezni. Oláh személyében citromdíjas játékosunk rohamozhatja a kaput, de Kaposváron legendásan jól megy neki a játék, így hiba lenne őt is egyetlen kézlegyintéssel elintézni. Vélhetően egy masszív, öt fős középpályával állnak fel, próbálva már a pálya közepén elfojtani az akcióinkat, ami a Paksnak és az MTK-nak sikerült is.
Mindenképp okulnunk kell az utóbbi két hazai meccsünkből, még egyszer nem eshetünk abba a hibába, hogy esztelenül nekirontunk az ellenfélnek. Higgadtan, okosan kell futballoznunk, annak ellenére, hogy győzelmi kényszerben vagyunk.
HAJRÁ LOKI!
(A kép forrása: nb1.hu)
