Múlt heti vereségünk után jogosan tehető fel a címben lévő kérdés, mert sok dolgot befolyásolt a nem várt eredmény. A bajnoki cím már az ősszel elment, viszont a dobogós helyekért is izzadnunk kell innentől, hiszen már az 5. helyen tanyázunk, a második hely hat, a harmadik három pontra tőlünk. De mindhárom előttünk álló csapat nagyon jó formát mutat hetek óta, mi pedig továbbra is csak szenvedünk. Ráadásul a közvetlenül mögöttünk álló Honvéd otthonába látogatunk, szóval nem lesz sétagalopp a vasárnapi meccs.
Már csak azért sem, mert ismét nem tudunk a legjobb kerettel kiállni. Szakály összeszedte az ötödik sárgáját, így csak a lelátóról nézheti a találkozót, mondjuk a múlt heti produkciója után nem is biztos, hogy hiányozna alapesetben. Csakhogy Selim még őt is alul múlta, rengeteg alibi passzt láthattunk tőle, de még így is inkább ő lehet a megoldás, semmint a Belgiumból való hazatérése óta egyetlen értelmes megmozdulást sem produkáló Czvitkovics, aki bízunk benne, hogy nem csak sérülés miatt nem volt kerettag múlt héten. Számításba vehető még az ifjabbik Bouadla, de neki továbbra sincs NB1-es meccse. Az Újpest ellen kisebb sérülést szenvedő Nagy vélhetően vállalni tudja a játékot, ami nem lenne hátrány, lévén jelenleg nincs cseréje Bernáth sérülése miatt. Korhut is visszatér eltiltása után, így a baloldalunk stabilizálódhat.
Egy kis statisztikázás, a 77. összecsapás következik a két csapat között az NB1-ben, az eddigi mérleg a mi szempontunkból 26 győzelem, 18 döntetlen, 32 vereség, a gólarány 87-117. A Kispest tavaszi mérlege felemás, hazai pályán 4-0-s vereséget szenvedtek a Videotontól, egy héttel később idegenben 3-0-ra gázolták el az előtte az Újpestnek hatot gurító Paksot, majd az előző fordulóban idegenben szenvedtek 1-0-s vereséget a második helyen álló MTK-tól, de nem feltétlen érdemeltek vereséget. A mi mérlegünk mindenki számára ismert, egy-egy győzelem, döntetlen és vereség. A Honvéd hazai mérlege is kiegyenlített, 3-3-3, ellenben a mi idegenbeli mérlegünk nem túl rózsás, 2-2-5, csak Pécsen és Siófokon tudtunk győzni, legutóbb a tizedik fordulóban. Az őszi összecsapás 4-1-es Loki sikerrel végződött, Sidibe kétszer, Coulibaly és Szűcs egyszer, vendég oldalról pedig Vernes talált be.
A szerkezeti felállást illetően nagy kérdőjel áll elő. Az utóbbi időben nagyon erőltettük a 4-3-3-at, de Pölöskey szélen játszatásával nem elég hatékony. Szakály hiányában pedig Selim mellé nem nagyon van alternatíva, maximum az Újpest ellen a második félidőben középen játszó Bódit lehet betenni középre. Így nem elképzelhetetlen, hogy visszatérünk a jól megszokott 4-4-2-höz, legalábbis a körülményekből adódóan van rá esély. Ebben az esetben a Ferenczi-Selim-Ramos-Bódi középpálya állhatna fel. Mégis több esélyt látok a hetek óta próbálgatott felállásra, és ez esetben Szécsi kerülhet a kezdőbe, aki az előző héten nagyon gyengén szállt be a második félidőben. Már az Újpest ellen is megfigyelhető volt, hogy bár ehhez hasonló felállásban kezdtünk, még is így óvatosabb változata, a 4-1-4-1 volt a meccs elején, és Pölő teljesen a vonal mellett játszott. Továbbra is úgy vélem, ez nem az ő posztja, hiába gyors, és hiába erőszakos, a statisztikák mégis azt mutatják, hogy viszonylag kevés párharcot nyer meg – átlagban 35% körül -, és technikai képességek hiányában nem tudja megnyerni az egy-az-egyeket, de ha mégis sikerül, akkor a beadással gyűlik meg a baja. Kérdéses még, hogy a múlt héten félidőben beálló Coulibaly visszatér-e a kezdőbe, remélhetőleg igen, mert az alatt a 45 perc alatt kis túlzással többet csinált, mint az összes többi csatárunk az egész meccsen. Sidibe ismét a rosszabbik arcát mutatta, így ő szorulhat a padra.
Az ellenfél, a Honvéd alaposan megerősödött a télen. Az olasz tréner, Marco Rossi, kapcsolatait kihasználva több olasz játékost is a csapathoz csábított, a két legismertebb név, a Juventusban nevelkedett, a Serie A-ban 68 meccsen 8 gólt szerző támadó, Davide Lanzafame, és a szintén Juventus nevelés középső védő, Raffaele Alcibiade, aki még nem lépett pályára a legfelső olasz ligában. Érzékenyen érintheti a kispestieket Vernes hiánya, akinek kis túlzással rommá zúzták az arcát az MTK ellen. A támadó soruk így is veszélyes, hiszen Lanzafame mellett ott van még az akadémiájukról felkerült, a Paks ellen két gólt szerző Vécsei, valamint az egykori Siófoki center, Délczeg, aki nem egyszer tört már borsot az orrunk alá. Hozzánk hasonlóan egy 4-3-3-as játékrendszerrel próbálkoznak, és elsősorban a széleken kell figyelnünk a támadásaikra.
A mérkőzés a középpályán dőlhet el. Az Újpest ellen pocsék hatékonysággal osztogatott a középső sorunk, gyakorlatilag alig kaptak labdát a csatárok. Nagy szükségünk lenne egy jó formában lévő Selimre ezen a poszton. A helyzetkihasználáson is javítani kell, erre az egyik gyógyír Coulibaly lehet. Emellett a szerencse is ismét a mi oldalunkra állhatna, mert idén kevésszer pattant befelé a labda a kapufáról, míg a másik oldalon sok szerencsétlen gólt kaptunk. Ebben a fordulóban eldőlhet a további sorsunk, egy újabb vereség esetén gyakorlatilag lemondhatunk a dobogóról, így ha célunk valamelyik érem megszerzése, akkor innentől nem nagyon hibázhatunk.
HAJRÁ LOKI!!!
(A kép forrása: hatharom.com)
