A héten hivatalossá vált, amit már mi is pedzegettünk a blogon a Nemzeti Sport információira hivatkozva: Zsidai László a Puskás Akadémiánál folytatja a pályafutását. Úgy érezzük, hogy ha már a klub honlapja képtelen volt méltó módon elbúcsúzni egyik legjobb középpályásunktól, akkor legalább mi felidézzük a Lokiban eltöltött éveit. Egyúttal kénytelenek vagyunk ismét erőteljes kritikával illetni a klub vezetőségét, ugyanis Zsidai debreceni pályafutása is a jól ismert, negatív sémát mutatta.
Zsidai Lászlót 2013 nyarán igazolta le a DVSC Vadnai Dániellel egyetemben, miután mindkét labdarúgó szerződése lejárt az MTK-nál. Mindig is tudtuk, hogy Szima Gábor nem szívesen fizet pénzt focisták leigazolásáért, ezért csak a szabadúszókból válogathatunk, de legalább ezen a nyáron még mindezt sikeresen tettük. Ekkor érkezett többek között Lázár Pál, Brkovic, Morozov, Volas, illetve pár olyan labdarúgó, akik végül különböző okokból nem lettek meghatározó játékosai a csapatnak (pl. Damahou, Trninic, Bud, Horváth Zoltán). Az is megérne egy külön cikket, hogy az ekkori igazolásaink miért jutottak arra a sorsa, amire, részben a cikk végén erre még vissza fogok térni.
Zsidait és Vadnait a szurkolók többsége hamar megkedvelte, harciasan, lelkesen és nem mellesleg jól játszottak, igencsak megerősítve a középpályánkat. Nélkülük koránt nem biztos, hogy meg lett volna az a bajnoki cím, mely félő, hogy jó ideig az utolsó lesz. Zsidai különösen sokat játszott és kihagyhatatlannak bizonyult, nem mellesleg képes volt teljesen elfeledtetni a külföldi karrierjét nem túl sok sikerrel építgető Varga Józsi hiányát. Vadnai inkább multifunkcionális játékával hívta fel magára a figyelmet, ráadásul Korhutnak is jót tett, hogy akadt egy másik balhátvéd a csapatban. Bár ez az írás elsősorban most Zsidairól szól, de fontos megemlékezni Vadnai Daniról is ugyanitt, ő is hasonlóan méltatlanul lett mellőzve, és ő sem kapta meg Zsidaihoz hasonlóan azt a megbecsülést a szakmai stábtól, amit megérdemelt volna. Sokat mond egyébként Zsidai teljesítményéről, hogy 2014-ben a szezon legjobbjának választottuk.
A 2014/15-ös szezon elején is remekelt védekező középpályásunk, különösen emlékezetes lehet új csapata, a Puskás Akadémia elleni 2-0-ás hazai győzelem, ahol az ő két góljával nyertünk, de ezen kívül is volt egy óriási lövése, amit elképesztő bravúrral védett a kapus.
Ezt követően azonban folyamatosan sérülések hátráltatták, amikor éppen egészéges volt, akkor sem tudta a régi formáját mutatni. Ennek ellenére a mostani, őszi szezonban sem lógott ki lefelé a csapatból formahanyatlása ellenére sem, ami persze a többiek kritikája is. Tekintettel azonban a korábban mutatott teljesítményére, illetve arra, hogy mennyire sovány a középpályás felhozatal, a rosszabb periódusát figyelembe véve is eléggé érzékeny veszteség a távozása. Eligazolásával nem csak egy jó focistát, hanem egy értékes embert is veszítettünk, erről tanúskodik a vele készült októberi interjúnk is.
Végezetül fontos pár szót szólni egy olyan jelenségről, aminek Zsidai a legújabb áldozata, és amire már az írás elején is utaltam. Léteznek persze más sémák is a klub átigazolási politikájában (pl. leigazolni valakit, aki aztán egy percet sem lép pályára a csapatban), de most koncentrájunk erre az esetkörre. Érkezik a csapathoz egy tehetséges játékos (természetesen ingyen, amivel ebben az esetben egyébként nincs is semmi gond), aki korábbi csapataiból átmenti jó formáját, remekül kezd, mindenki megállapítja, hogy milyen jó igazolás volt. Szép lassan azonban valami megváltozik nála, vagy a hozzáállása mutat negatív tendenciát, elkedvtelenedik, csak lézeng a pályán; vagy folyamatos sérülések sújtják, aminek következtében soha nem tudja már visszanyerni korábbi jó formáját, legfeljebb egy-két meccsen villantja meg. Végül ingyen távozik a klubtól, miközben a kezdeti formája arra predesztinálná, hogy jó pénzért adjunk túl rajta. A szurkolók sajnálják, sokszor háborognak, de nincs mit tenni.
Persze az is érdekes jelenség, hogy abból a csapatrészből távozik egy játékosunk, ahol amúgy is nagyon szűkösen vagyunk. Jócskán meg kellene erősíteni a középpályát, ehelyett távozik az egyik legjobb szűrőnk. Kivel akarjuk helyettesíteni? Az örök ígéret Ludánszkival? A rutintalan Berdóval? A folyton hibázó Jovanoviccsal? Azt ugyanis látni kell, hogy Varga egyre többször sérült, csak rá számítva nem tudjuk lehozni az egész szezont.
Arról is említést kell tenni, hogy egyre több pletykát hallani fennálló tartozásokról, elmaradt fizetésekről. Egyes híresztelések szerint Zsidai is emiatt távozott. Természetesen nincs bizonyíték arra, hogy mindez igaz, mi magunk sem veszünk minden állítást készpénznek, de a játékosok motiválatlanságára sok más mellett ez is egy kézenfekvő magyarázat lehet.
Ha már átigazolások, érdemes még említést tenni a Balogh Norbival kapcsolatos fejleményekről, miszerint a Palermo hivatalosan is ajánlatot tett érte, amely a klub honlapjának tájékoztatása szerint az elmúlt évek legnagyobb átigazolási összege magyar játékos szintjén. Ebből igazság szerint semmilyen egyértelmű következtetést nem lehet levonni, mivel nem tudjuk, milyen időintervallumról beszélünk, ráadásul hazai játékosokért nem szokás nagyobb összeget kifizetni.
Ezzel párhuzamosan egyébként azt is megemlíti a cikk, hogy magyar és külföldi játékosokkal egyaránt tárgyalásban állunk. Érdeklődve várjuk a részleteket, különösen azt, hogy kivételesen esetleg lesznek-e minőségi erősítések hiányposztokra, bár ezt illetően vannak kétségeink. Nagyon meglepődnénk, ha a Norbi eladásából befolyó összeget a csapat megerősítésére fordítanánk. Ráadásul az is kérdéses, hogy akad-e olyan, tényleg erősítést jelentő focista, aki pl. ezzel a szakmai stábbal garantáltnak látja a fejlődését és a sikerességet. Elegendő arra utalni, hogy Zsidai is azt említi pozitívumnak a Puskás Akadémia honlapján a klubváltása kapcsán, hogy „Felcsúton minden körülmény adott ahhoz, hogy egy profi játékos kihozza magából a maximumot.” Vajon Debrecenben biztosított mindez…?
Zárásként ismételten köszönetet szeretnénk mondani mindenért Zsidai Lászlónak, amit a klubért tett. Sok sikert kívánunk neki további pályafutásához, és azt, hogy a következő klubjánál tényleg becsüljék meg őt!
Hajrá Loki!
Enderson