A csodálatos szezon megünneplése után – habár a veretlenül megnyert bajnokságot és a nagyobb arányú győzelmeket nem győzzük majd mindenki orra alá dörgölni – itt az ideje a józanság felé fordulni. Kell a tiszta fej, mert áteshetünk a ló túlsó oldalára, mármint a szurkolókat tekintve. Szép teljesítmény volt az elmúlt szezon, lehet is neki örülni, de olyan feltevésekbe bocsátkozni, amelyek már a főtáblát emlegetik, nem szabad. Nem vezet sehová és nem is reális elképzelés.
Hiába a páratlan produkció a bajnokságban, ebből nem következik, hogy megismételhető a három évvel ezelőtti bravúr. Ez nem várható el, túl sok mindennek kellene passzolnia. A kedvező sorsolás, a koefficiens pontokkal való számolgatás, mind értelmetlen. Nem kell nézni, hogy kit kaphatunk, jön az magától. Alakulhat úgy, mint 2009-ben, hogy megkapjuk a Kalmart, a Levediát és a Levskit, amely csapatokkal szemben volt esélyünk, habár akkor kevesebbet adtunk a győzelmünkre. Ne feledjük, már Svédországban is közel álltunk a kieséshez. A másik eshetőség, hogy egy könnyebb kör után jön a nagy hal, mint a Basel két évvel ezelőtt, és a főtáblás álmaink a süllyesztőbe kerülnek. Ne is törődjünk tehát azzal, hogy kit kaphatunk, hanem inkább reménykedjünk és bízzunk.
Félreértés ne essék, nem vagyunk pesszimisták, sőt, mi is titokban, a lelkünk mélyén ugyanazt várjuk és akarjuk, amit minden debreceni futballszerető ember. Látjuk és átérezzük azonban azt, ami a mai magyar labdarúgásban jelen van: senkit meg nem bántva, de hogyan is készíthet fel a nemzetközi szereplésre a bajnokságunk, ha a lejátszott harminc meccs hetvenöt százalékában a színvonal csak magyar szinten mérhető? Nem, ez így szinte lehetetlen, viszont három évvel ezelőtt sem volt jobb a helyzet, mégis sikerült. Habár az ellenfelek erősek, de Fortuna támogatásával a playoff-kör elérésére jó esély van, az pedig biztos pont. A cél adott, a kellő vagányság és önbizalom is.
Kívánjuk, hogy sikerüljön a hőn áhított cél, mert megmutathatjuk, hogy nem csak egy kis epizód vagyunk a magyar futball nagykönyvében. A múltba révedő és a jelenen csak keseregni tudó szakemberek lekicsinylésének frappáns választ adhatunk. Itt ez a csapat, amely olyan teljesítményt nyújtott, amire legutoljára negyvenhat éve volt csak példa. Miért ne ismételhetnének meg egy három évvel ezelőttit is? Tudjuk, csoda is kell hozzá, és csodák márpedig vannak.
(A kép forrása: dvsc.hu)
