Nem volt sétagalopp, de végre megvan. Megszereztük azt, amire már annyira vágytunk! Európai kupasorozat csoportkörében pontot, sőt rögtön pontokat tudtunk szerezni. Bár az időzítés több szempontból sem volt szerencsés, én – az összes többi Loki (és talán nem csak Loki, hanem magyar) szurkolóhoz hasonlóan – nagyon boldog vagyok, hogy le tudtuk győzni a Sampdoriát. Nemcsak azért, mert így nem volt „fölösleges” majdnem két órát ácsingózni a kb. -10 fokos hidegben, és nem is csak azért mert ezentúl az ismeretségi körömben lévő FTC-szimpatizánsok is halkabban lesznek annyira büszkék az 1995-96-os BL szezonukra, de legfőképpen azért, mert végre lekerült a csapatról egy hatalmas teher. Bizony, hogy lekerült, minek köszönhetően innentől már pszichikai ok elvileg nem lehet akadálya a további szép eredményeknek.
Bár a végeredmény megengedné a feltételezést, korántsem indult simán a mérkőzés. Két kivétellel kezdőcsapatunkban nem volt változás a harkovi meccshez képest: némi meglepetésre Malinauskas helyett Verpecz védett, valamint Kiss Zoli helyett Yannick kapott szerepet. Utóbbi kombináció miatt viszont az Ukrajnában játszott 4-2-3-1-ről 4-5-1-re módosult a felállás. A Bernáth-Simac-Mijadinoszki-Laczkó,-Bódi-Szakály-Czitkovics-Varga-Yannick,-Kabát tizeneggyel tehát a legerősebb összeállításában léphetett pályára a cívis csapat.
Érdekesség, hogy két belső védőnket, Simacot és Mijadinoszkit a meccs előestéjén megpróbálták megvesztegetni, melyet ők szabályszerűen jelentettek, így arról már az UEFA-nak is tudomása van. Ennek ellenére mindkettejük vállalta a játékot.
A vendégek kezdőcsapatára nem térnék ki részletesebben, nem nagyon van ugyanis mit tárgyalni rajta. Legyen elég annyi, hogy abszolút B csapatról van szó – Dessena és Koman kivételével. Mindezt az is jelzi, hogy utóbbi viselhette a meccsen a csapatkapitányi karszalagot.
A meccs előtt igyekeztem kellő mennyiségű forralt bort fogyasztani a kellő koncentráció megőrzése érdekében. Ilyen hidegben ugyanis az ember fagyott lábujjai hajlamosak elvonni a figyelmét kedvenc csapata játékáról. Mint ahogy azonban sejthető volt, nem sikerült belőnöm az optimális forralt bor mennyiséget – szerintem nem kell mondanom, hogy alulbecsültem a szervezetem szükségleteit. Így hát már az első negyed óra után elkezdtek jelezni a tagjaim, hogy ha nem történik valami rövidesen, akkor nemcsak a fagy, de az unalom is halállal fenyeget… Szegény porcikáim fohászai még vagy tíz percig nem találtak meghallgatásra, ennek viszont rajtam kívül a közel 10.000 kilátogatott néző, valamint az eseményeket a tévén keresztül követők is kárát látták. A 26. percben azonban a végül – ezúttal pozitív – főszereplőnek bizonyuló Kabát eresztett el egy lövést messziről, amivel rendesen megtornáztatta Da Costa kapust. Ha gólra nem is, arra mindenképpen jó volt ez a próbálkozás, hogy felpörgesse a DVSC-t. Így következhetett egy Cicó-löket, majd röviddel egymás után két Yannick-lövés. Utóbbiaknál a középpályás mindkétszer ugyanonnan lőtt – a bal összekötő helyéről kb. – ám ravaszul először a hosszú felsőt, míg másodszor a rövid felsőt célozta. Ám balszerencsénkre egyik sem akadt be.
Az első félidő ezzel le is zárult. Nehezen sikerült ugyan felpörögni a meccs elején, de mivel a Samp játékosai nem veszélyeztettek túlságosan, saját tempónkban bontakozhattunk ki. A védekezésünk jónak mondható, igyekeztünk agresszívan fellépni, s már a saját térfelén megtámadni az ellenfelet. A területszűkítések és becsapdázások révén sokszor sikerült csírájában elfojtani az olasz akciókat. Ehhez viszont nagy szükség volt Bernáth és Laczkó, valamint a futás tekintetében egyébként is eléggé leterhelt szélsők fokozottabb éberségére és sprintjeikre. Egyelőre az osztályzat ötös skálán 5-ös, mégis, mindezek tudatában csak remélni lehetett, hogy nem fáradunk el idejekorán – mint ahogy arra már az idén nem egyszer volt példa.
A 2. félidő elején kiderült, hogy a szünetet valószínűleg mi tudtuk jobban kihasználni, mivel az 1. játékrésszel ellentétben egyből lerohantuk az ellenfelet, s Yannick beadása után egy védelmi hibának köszönhetően – Messináról „rossz” helyre pattant a labda – Kabát Peti megszerezte a vezetést, s ezzel első gólját az Európa Ligában. Annyira kedvet kaptunk a játékhoz, hogy még egy Yannick-ollót is megcsodálhattunk a zord időjárási körülmények ellenére. Innentől nem volt megállás. A 62. percben Laczkó szerzett kis híján gólt szabadrúgásból, Da Costa csak nagy erőfeszítések árán tudta hárítani lövését. A 66. percben Yannick helyére Kiss Zoli érkezett, így Varga kapott egy segítőtársat védekezésben, s átálltunk 4-2-3-1-re. A következő 20 perc kissé eseménytelenül csordogált el, hogy aztán a 86.-ban mindenki felkaphassa a fejét Bernáth szólójára, melyet egy Bódival való példás összjátékot követően egy jól ütemezett beadással koronázzon meg, ami fél perccel később már gólpassznak minősült! Ismételten Kabát érkezett a bepasszra a 26-os számú Massimo Voltát megelőzve, és szemfülesen a hálóba pörgetett a kapus mellett! Ezzel 2-0, mely egyben a végeredményt is jelenti. Jöhetett a jól megérdemelt taps, a pacsizás és a forró zuhany!
A játékosok megérdemelten szerezték meg a Lokinak első nemzetközi kupapontjait, s nyugodt lelkiismerettel mehetnek téli szünetre. Remélem egyikük sem fog foglalkozni a B csapat problémával, nevezetesen, hogy ez a győzelem nem is olyan értékes, bár kétségtelen, hogy valamelyest csalódást jelentett volna ma (tegnap) este egy vereség. Nagyon sajnálnám, ha ebből a kezdőből akárki is eligazolna, amire azonban van reális esély, de hát reméljük a legjobbakat!
Osztályozás:
Verpecz 6 : Nagyobb bravúrt nem kellett bemutatnia, bár olykor-olykor megéreztük volna a hiányát, ha nincs a helyén. Végre lehozott egy meccset gól nélkül.
Laczkó 7 : A megszokottól kicsit visszafogottabb, ám így is megbízható teljesítmény.
Simac 8,5 : Bizony főszerepet játszott abban, hogy az olasz csapat támadói el sem jutottak Verpeczig.
Mijadinoszki 7 : Ezúttal is kiegyensúlyozott produkciót nyújtott, kevesebb mentéssel.
Bernáth 8 : Egy hibát leszámítva, mikor Dessena elment mellette remekül játszott és gólpasszt is adott.
Yannick 7 : Ezen a meccsen jól vette át a labdákat, és a kapuralövései is veszélyesek voltak.
Varga 8 : Küzdött, hajtott, szervezte a játékot, nem hibázott.
Czvitkovics 5 : Elég színtelen volt, 1. félidőbeli lövése után eltűnt a pályáról. Lehet, hogy azért, mert Herczeg védekező feladatot bízott rá a 2. félidőre. Bár nem vétett hibát, támadásban sokkal jobb.
Szakály 6 : Cicóhoz hasonlóan ötlettelen volt. Mindössze egy megmozdulása (egy lövés) volt a 2. félidőben. Illetve az első gól előtt ő indította a középre adó Yannickot. Valószínűleg rá is védekező szerep hárult a 2. játékrészben, de rá is érvényes mindaz, ami Czvitkovicsra.
Bódi 7,5 : Ötletes kezdeményezésekkel és tekintélyes futómennyiséggel párosuló védőmunkával segítette csapatát. Sípszó utáni labdaelrúgásból sárgát kapni viszont nagy könnyelműség.
Kabát 9,5 : Két helyzetből két gól. Igazából csak azért nem adok tízest, mert akkor már nem tudnék mit adni, ha legközelebb hármat lő. J Ezek után fátylat boríthatunk a harkovi meccset követően történtekre.
Kiss 7 : Jól védekezett, hiba nélkül játszott. Valószínűleg azért, mert végre profiljának megfelelő feladatot kapott: védekezni az utolsó 20 percben, és mindent kiadni magából.
Fodor és Dombi nem töltött annyi időt (csupán pár percről van szó) a pályán, hogy értékelni lehessen teljesítményüket, bár utóbbi szerepeltetésének kifejezetten örültem. Tett már annyit a Lokiért, hogy beállítsák és elmondhassa, hogy pályán volt az első győzelemmel záruló európai kupameccsen.
