Nehéz eldönteni, hogy a Ligakupa küzdelmeinek, vagy Kiszel Tünde topless képeinek nagyobb a presztízsértéke. Erre most rátrompfol, hogy az elődöntőre a magyar-holland árnyékában kerül sor, amelyet hatalmas porhintés, hűtök-fűtök beharangozás övez. Így egy hangyafasznyinál is kisebb érdeklődés fogja kísérni, hogy ki verekszi be magát a fináléba. Pedig esély kínálkozik rá, hogy a küzdelemsorozat legszórakoztatóbb párharcával rukkoljanak elő az alakulatok, hiszen épp a bajnoki szünet miatt mindkét együttes a lehető legerősebb összeállításában veszi majd fel a kesztyűt. Ráadásul a Ligakupa most már amolyan vigaszágként funkcionál számunkra, még akkor is, ha valószínűleg a címvédés nem eredményezne soha nem látott fiesztát a Kossuth téren. Tovább után terítéken a Haladás-Debrecen párharc.
Aczél Zoltán ütőképes csapatot kovácsolt Szombathelyen, amely ha jövőre együtt marad, gond nélkül pályázhat az első nyolc hely valamelyikére. A szombathelyiek a múlt héten ugyan elszenvedték első vereségüket az Aczél-éra során, de így is az egyik legjobb formát mutatják a Videoton, a Vasas, és a Kecskemét mellett. A Schimmer-Guzmics-Korolovszky-Tóth alkotta védvonal hétről-hétre sallangmentes, stabil teljesítményt nyújt. Simon Ádám meggyőződésem szerint, a magyar mezőny harmadik legjobb szűrője Varga és Elek után. Halmosit nem kell külön bemutatni senkinek. Sluka hadrendbe állításával pedig bővült a taktikai repertoár. A mély növésű, nem éppen futballista kinézetű támadó középpályás, a látszattal ellentétben viszonylag képzett játékos, aki rendkívüli érzékkel bír a társak helyzetbe hozásában. Zalaegerszegen veszélyes duót alkottak Rudnevsel karöltve. Számtalanszor ugyanis a szlovák játékos szolgálta ki, a Torinóban fekete listára kerülő lett támadót. Az alapanyag, amiből főzni kell ezúttal is adott, hiszen a Haladás csatársorát sem nyeretlen kétévesek fémjelzik. Fejtörést csupán az okozhat Aczél Zoltánnak, hogy Kenesei idő előtt vált ki a Paks ellen, s továbbra sincs száz százalékos állapotban. Oross rutinos játékos, de inkább a harcos, rakkolós típusból. Attól kevésbé kell tartani, hogy parádés cselsorozattal ő kergetné az őrületbe a rivális védőit. Fodrekről nincsenek szép emlékeink, a két csapat legutóbbi találkozóján gyakorlatilag ő jelentette a különbséget. Formáját állandósítani azonban nem tudta, áttörés azóta sem következett be, így mostanság újfent pusztán csereként számít rá a mester. Érdekesség, hogy az őszi meccsen Kenesei sérülése nyitott neki utat, s most ismételten Kenő harcképtelensége miatt kerülhet előtérbe. A Haladásra jellemző, hogy otthon többnyire kézben tartják a meccseiket. Igyekeznek kontrollálni a játékot, illetve kevés levegőt engednek az ellenfeleiknek.
Elmondása alapján, Scasny a rendelkezésre álló legjobb csapatot küldi pályára vasárnap. Czvitkovics és Varga válogatottbeli kötelezettségeikből kifolyólag nem lesznek ott Szombathelyen. Itt jegyzem meg, hogy Józsikáért külön is szoríthatunk ma este, mert ha minden igaz kezdőként szavaz neki bizalmat a szövetségi kapitány. Rajtuk kívül a Bernáth-Simac-Mardare trió továbbra is maródi, így rájuk sem számíthat a cseh tréner. Egy edzőváltásnak természetes következménye, hogy vannak nyertesei. Másképpen fogalmazva a ráncba szedés gyakran alkalmazott eszköze, hogy korábban mellőzött játékosoknak felelősségteljesebb szerepet szán egy edző, illetve fordítva. Nincs ez másképp Debrecenben sem, hisz Ramos egy csapásra a kezdőben találta magát, míg Nagy Zoltán vagy Bódi Ádám a cseh szakember által képviselt másfajta filozófia áldozata lett. Utóbbi két játékos mostanság leginkább a kis Loki sorait erősíti. Amit egyfelől lehet visszalépésként értékelni, másrészt viszont megfontolandó az a magyarázat, mely szerint inkább jussanak rendszeres játéklehetőséghez, minthogy a kispadot koptassák. Mindenesetre Bernáth távollétében Nagy Zolinak lehetősége nyílhat bebizonyítani, hogy elhamarkodott döntést hozott a mester. S őszintén szólva én Bódinak szintén zöld utat engednék, mivel érdemesnek tartom mérlegelni Szakály nevelő célzatú ültetését. Bár ennek csekély a valószínűsége. Czvitkovics hiányában, Illés kaphat játékszervezői megbízást, a bal szárnyon pedig jó lenne újra az élesített „Janikát” látni. Elől, ha az égiek is úgy akarják, megcsodálhatjuk végre mire megy a Kabát-Coulibaly koprodukció. Összességében kiváló alkalom nyílik a nyomasztó idegenbeli átok megtörésére. A pontrúgásoknál most már ku.vára figyeljünk oda. Továbbá az sem volna elhanyagolható, ha kihegyezett állapotban pályára lépve, 90 percen keresztül egyenletesen, elfogadható szinten fociznánk. A közismert francia szállóigét némiképp kiforgatva, a stílus maga a csapat, amelynek körvonalazódását kíváncsian várjuk.
(A kép forrása: haon.hu)
