Kondás Elemért bedobták a mélyvízbe. A mesternek a tavasszal szárnyaló Vasas ellen kellene gatyába ráznia a viharvert társaságot. Ezen a meccsen legkevésbé sem a taktika fog dönteni. A képlet ugyanis már-már bántóan egyszerű, ha a második trénerváltás sem rázza fel az együttest, akkor nem csak simán kikapunk Angyalföldön és elúszik a dobogó, hanem végérvényesen el kell kezdeni hátrafelé tekintgetni. Számtalanszor elhangzott az állítás a sajtóban, miszerint Debrecenben magasan van a mérce. Volt. Most a szezon végéig semmi más nem számít, csupán a győzelem. Annak mikéntje érdektelen. Győzni kell nincs mese, mindegy hogyan. A játék rendbetétele másodlagos. Sajnáljuk, de a gálaelőadás ismeretlen időpontra elhalasztódik.
Az ember úgy van a honi pontvadászattal, ahogy a régi sláger tartja, se vele se nélküle. Ez hatványozottan érvényes jelenlegi csapatunkra. Alapvetően alig várom már, hogy vége legyen ennek a kínkeserves idénynek, másfelől viszont nem akarok belenyugodni abba, hogy nem lesz meg a dobogó. Izgatottan várom, megtörik-e a rossz széria? Tudunk-e majd nyerni két meccset egymás után? Vagy pedig immáron Kondás kapitánnyal a fedélzeten is zátonyra futunk. Legnagyobb előnye, hogy nem Urbányi Pista, ami nem elhanyagolható tényező. Továbbá kinevezése mellett szól még egy fajsúlyos érv a csapat beható ismeretén túl. Nevezetesen az, hogy ez számára egy óriási kiugrási lehetőség. Ha nincs ez a rendkívüli állapot, akkor valószínűleg sohasem ülhetett volna le egy élvonalbeli csapat kispadjára. Zdenek Scasnynak ez pusztán egy munka volt a sok közül. Az emberileg amúgy roppant rokonszenves Kondás Elemérnek viszont ez – edzőként – élete lehetősége. Amit épeszű ember mindenáron próbál megragadni. Megbízatása átmeneti, de egy sikeres szereplés esetén nem kizárt, hogy hosszabb távú megoldásként is felmerülne a neve. Főként, mivel egy huszáros hajrá most már kisebbfajta csodával érne fel. Az önbizalom nem teng túl a játékosokban, a motiváció leamortizálódva, s mint tudjuk ex-trénerünk kinyilatkoztatása után, néhol nem ütjük meg az NB1-es szintet. Részleteket nem árult el, ám azért nem olyan nagy művészet kideríteni, mire gondolt. Az egész védelem tragikus, magasan a legtöbb gólt szedtük be tavasszal azáltal, hogy meccsenként átlagosan két dugót nyelünk be. Annak is különösen bal széle, amely poszton az összes delikvens fogalmatlan az előrejátékhoz. Mardare mondjuk a cseh mester sara, ő látott benne fantáziát. Bár az is igaz, hogy ha egy rakat szerény képességű játékosból kell szelektálni, akkor a legjobb döntés a legkisebb rossz kiválasztására korlátozódik. Ez Salamira szintén vonatkozik, aki egyébként nem ügyetlen, de derékbántalmai rácáfolnak a korára. Felmegy fejelni kétszer-háromszor, s utána már fogja az előbb említett testrészét. Csatárposzton szegényes a választék, Salami kidőlésével gyakorlatilag nullára redukálódott a variációs lehetőségek száma. Kabát még semmit nem tett le az asztalra tavasszal, de legalább kimerítette a sérülések/betegségek teljes tárházát.
A Vasas ellenben iskolapéldáját szolgáltatja a sikeres receptnek. Stabil háttér, néhány okos igazolás, fiatal titánok és rutinos rókák megfelelő arányú ötvözete, illetve egy a gárdához jól passzoló tréner. S a honi ligában máris a csillagos ég a határ. Az angyalföldiek tavasszal veretlenek, a legtöbb pontot gyűjtötték, s mindössze egyetlen gólt kaptak. A védelmet iszonyatosan jól összerakta a télen Komjáti, szinte megbonthatatlan a hátsó alakzat. A kapuban az a Németh Gábor állja útját a lövéseknek, aki szép lassan a mezőny legjobb hálóőrévé cseperedett. A két csapatrész közti összhang zavartalan. Ráadásul a betonbiztos védekezésre alapozva a támadásépítések is kezdenek csiszolódni. Komjáti legalábbis egyre inkább biztató jeleket vélt fölfedezni az elmúlt meccseiken. Valamint a Ferenczi-Szilágyi duótól látott performansszal szintén ki volt békülve. Emellett Lázok játékában is előrelépést lehetett tapasztalni. Ami nem csoda, a bizonytalan financiális helyzetben nem forszírozta különösebben a dolgokat, így most kezd formába lendülni. Ferenczi pedig azok közé a játékosok közé tartozik, akik kitörő örömüket lelik abban, ha minket szívathatnak. Vannak azért kedvező hírek is, mielőtt játék nélkül jóváírnánk számukra a három pontot. A gépezet két fontos láncszemét ezen a találkozón nélkülöznie kell Komjátinak. Főleg Rezes jelent érzékeny veszteséget, aki valamennyi összecsapáson ötletesen mozgatta az együttest, s gólratörően futballozott. Őt Németh Norbert pótolhatja, aki nem az a kimondott vonalszélső, úgyhogy valószínűleg sokat fog bemozogni középre. Szilágyit pedig az éledező Lázok helyettesítheti. Mindkét játékos a kölcsönszerződés egyik kitétele miatt nem léphet pályára.
Nálunk az eltiltott Mijadinoszki nem állhat Kondás Elemér rendelkezésére. Emellett a maródiak terebélyes listája okozhat álmatlan éjszakát a szakembernek. A Dombi, Komlósi, Illés, Salami, Varga ötösfogat ugyanis sérülés miatt nem utazhat el a csapattal a XIII. kerületbe. A legriasztóbb látványt – az egyébként is sebezhető – hátsó alakzat felforgatott összetétele nyújtja. A legvalószínűbb forgatókönyv, hogy Fodor tolódik beljebb a védelem tengelyébe, hiszen Herczeg András alkalmazta már korábban ezt a megoldást, amikor sérüléshullám sújtotta a csapatot. Másrészt Simac visszakerül a kezdőbe. Emiatt életbevágó a védekezés masszív megszervezése, s fokozott figyelmet kell fordítani a fegyelmezettségre. Leginkább közhelyszerű, irracionális érvek szólnak mellettünk. Gondolok itt az „új seprű jól seper” és az „egyszer minden sorozat megszakad” lózungokra. Emellett felhozható még mellettünk egy pozitívum. A két csapat legutóbbi kilenc találkozóján egytől egyig Loki-siker született. Úgyhogy holnap fél hattól a sorozatbeli 10. yőzelmünkre hajthatunk. Az örökmérleg egyébként kiegyensúlyozott. 17 döntetlen mellett 26 debreceni, valamint 29 angyalföldi győzelmet mutat.
Párharc
Kulcsár Dávid – Stefan Mardare
Rezes távollétében megsokszorozódik majd a román légiós oldalán futtatott akciók száma. A fiatal játékos amúgyis élni kíván a Vasas vezetőitől kapott bizalommal, így nincs gond a vállalkozó szellemmel. Ha Mardare védekezésben sem tudja ellátni a feladatát úgy komoly deficitet kell elszenvednünk a bal féltekén. A Lázok-Kulcsár duó komoly galibát okozhat az összeszokatlan Fodor-Mardare kettősnek, ezért minden bizonnyal ide koncentrálják majd az erőforrásokat. Amennyiben védőink gyatrán teljesítenek, számos esetben eltolódhat a védekezésünk.
(A kép forrása: haon.hu)
