Új rovatunk azokat a játékosokat vizsgálja, akik a Debrecen számára megérnének egy misét. Azokat az ifjú titánokat keressük, akik megérettek arra a feladatra, hogy akár a nemzetközi küzdelmek nyomását is elbírják. Természetesen nem gondolom, hogy sürgősen igazolni kellene, hiszen minden poszton legalább két jónak mondható játékosunk van, de fel kell készülni a következő szezon sorozatterhelésére, eligazolásokra és súlyos sérülésekre (ne adja az ég) is. Főleg azok a fiatal, magyar tehetségek kerülnek fókuszba, akik már megmutatták magukat az első osztályban, és nemcsak nagy tudású szakértőink, hanem a szurkolók elismerését is kivívták. Első részünkben a kapusokat vesszük górcső alá. Nézzük hát!
Kezdjük azzal a húsz esztendős kapussal, aki ismerős lehet a Loki szurkolók számára, hiszen már járt próbajátékon nálunk tavaly októberben: Antal Botondról van szó. Akkor Bartha Csaba sportigazgató azt mondta, hogy nem jelentene erősítést a klubnak, azóta leigazolta a Kecskemét. Ne szaladjunk ennyire előre: 1991. augusztus huszonkettedikén született, Újpesten nevelkedett, majd 2007 augusztusában leigazolta a Watford. Itt csak a tartalék együttesben jutott szóhoz, ahol egy évvel később az Inter Primavera csapata ellen védett egy félidőt, ezen a meccsen Adriano és Crespo is pályára lépett. Azonban 2009 decemberében közös megegyezéssel szerződést bontott az angol klubbal. Ezután készült az Újpesttel, bajlódott térdsérüléssel, járt nálunk, majd ez év tavaszán a hírös városba igazolt, ahová 2014-ig írt alá. Tavasszal három mérkőzést játszott, a Videoton elleni meccsen megfogta Alves és Elek ziccerét bemutatkozásképp. Nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy a három mérkőzésen hat gólt kapott, de még fiatal, folyamatos játéklehetőség kell neki, hogy hasznosítani tudja az Angliában tanultakat, mert van benne spiritusz.
A következő hálóőr csak egy évvel idősebb Antalnál, már több másodosztályú meccs van a háta mögött, ebben a szezonban mutatkozott be az NBI-ben. A pécsi Dibusz Dénes üstökösként robbant be a magyar futball életébe. A fiatal portás a 2008-2009-es szezonban mutatkozott be az NBII-ben a ZTE második csapata ellen, egy gólt kapott. A következő idényben kölcsönben szerepelt a Barcsnál, húsz mérkőzésen harmincötször rezdült a hálója, ami nem éppen szép eredmény. Visszatérve a Pécshez megkapta a lehetőséget, amit a huszonnyolc meccsen kapott tizenkét góllal bizonyított. Az ő jó teljesítménye is hozzájárult a mecsekaljaiak feljutásához. Nemcsak, hogy magabiztos teljesítményt nyújtott, hanem az utolsó hét másodosztályú és az első NBI-es meccsen gólt sem kapott, ezzel 727 perce őrizte kapuját a góltól. Így közel került az 1986-ban Bodnár László által felállított klubrekordhoz, aki 732 percen át nem kapott gólt. Mivel a Vasas elleni meccsen csak az 51. percben találtak a hálójába, a rekord megdőlt. Dibusz az elmúlt öt fordulóban hatalmas bravúrokat mutatott be, amelyek a pécsi sikerek egyik záloga. Nemcsak az én figyelmemet hívta fel szenzációs teljesítménye, hanem több szakemberét is (még Takács Ritáét is), akik szerint Dibusz kiváló kapussá válhat. Ki vagyok én, hogy megkérdőjelezzem szakértelmüket?
Harmadik és egyben utolsó kiszemeltünk a Budapest Honvéd kapusa: Kemenes Szabolcs. Ő már huszonöt éves (kapusoknál még bőven fiatal), de szépszámú meccs van a háta mögött, pallérozódott Angliában is. Borzasztóan magabiztos (kitűnik a nyilatkozataiból is), megvan benne az a vagányság, ami Prukner szerint Ranilovic-ból hiányzik. Kemenes a Fradiban nevelkedett, majd a Charlton Athletic-hez került, végül 2005-ben visszatért a zöldekhez, ahol 2007-ig maradt. Ez idő alatt tizenöt NBI-es és huszonnyolc NBII-es meccsen játszott, és mindkét szezonban tizennyolc-tizennyolc gólt kapott. A következő két évben Máltán futballozott, ahol negyven mérkőzésen játszott. 2009-ben hazatért, december 31-ig szóló szerződést kötött az MTK-val, de itt csak egy NBII-es meccs jutott neki. A kontraktus lejárta után a jelenlegi csapatához igazolt, de tavasszal csak egy mérkőzésen védett, pont a nevelőegyesülete ellen. A tavalyi idényben huszonhétszer volt kezdő, harminckét gólt és egy sárga lapot kapott. A mostani idényben is stabil kezdő, öt meccsen négyszer vették be a kapuját, de a Ferencváros ellen egy elképesztő reflexmozdulattal védett. Határozott, labdabiztos kapus, a szezon végén lejár a szerződése.
Tehát mindhárom kapus jó képességű, Kemenes és Dibusz ráadásul tapasztalt is. Nem szándékozom Novakovics ellen írni, hiszen én is, mint mindenki, elégedett vagyok a teljesítményével. Ha bármi történne vele, akkor csak Verpecz és Malinauskas áll rendelkezésre. Előbbi kicsit túlságosan is szereti a gólvonalat, utóbbi pedig szeret lepkékre vadászni. Mindenki várja már Plexit, de még egy évig nem játszhat, és addig még nagyon sok víz lefolyik a Dunán. Nézelődni kell a piacon, hogy ne legyünk felkészületlenek, ha egy váratlan helyzettel szembesülünk.
A képek forrása: nso, kecskemetite.hu, hlsz.hu, honvedfc.hu, pepsifoci.hu
