Mészáros Norberttel a Győr elleni rangadó apropójából beszélgettünk az aktuális kérdésekről. A játékos elmondta, elsősorban arra koncentrál, hogy tartani tudja a formáját, s úgy érzi, mentálisan erősödött a viszontagságos egy év alatt. A csapat eredményessége mellett a válogatott szereplése is terítékre került.
Korábban elmondtad, hogy pert fontolgatsz az UEFA ellen, vannak-e fejlemények ez ügyben?
Továbbra is csak azt tudom mondani, hogy tervben van, előkészítés alatt áll, de konkrétumokról nem tudok beszámolni.
A kihagyás viszont egyáltalán nem érződik rajtad, sőt egy még magabiztosabb, taktikusabb Mészáros Norbit láthatunk a pályán.
Örülök, ha így jön le. Bár én is úgy érzem, hogy jól megy a játék. Kétségtelenül erősödtem fejben, mentálisan abban az egy évben. Nyilatkoztam már korábban, hogy későn érő típus vagyok, talán most teljesedtem ki.
Hogyan fogadtad, amikor Beránek előállt az ötletével, miszerint a védelem tengelyében számít rád?
Nagyon érdekesen, megmondom őszintén. A Paks ellen játszottunk itthon, és a félidőben szólt az edző, valószínűleg be kell állnom. Gondoltam magamban rendben, akkor elkezdek melegíteni. Erre jelezte, belső védőként kíván bevetni, mire meglepetten kérdeztem vissza, hogy jól hallom-e. Mondta igen, komolyan gondolja. Aztán úgy alakult, hogy Sándor Tomival ténykedtünk belül. A találkozó után viccelődtünk is egymás közt, hogy ő leleste a passzokat, én pedig befutottam. Ez egyébként a szezon utolsó meccse volt, s utána az alapozást már ezen a poszton kezdtem meg. Mondjuk annyira nem találtam szokatlannak, hiszen junior mérkőzésen játszottam azért belső védőként.
Bevált, s most Simacal nagyszerűen megértitek egymást, milyen módon szoktatok kommunikálni hátul?
Egy csonka háromszög felrajzolásával tudnám ezt szemléltetni. Én beszélek németül Simacal, ő szerbül szót ért Novakovicsal, viszont Nova csupán néhány szót tud magyarul, úgyhogy vele inkább angolul tudok zöld ágra vergődni. Szóval nincs ezzel gondunk.
Labdaszerzéseket követően gyakran törtök előre, s indultok meg a kapu felé. Ez egy spontán dolog vagy pedig előre megbeszélt taktikai elem?
Úgy fogalmaznék, hogy kérve van. Mint tudjuk, a mai fociban az egész csapatnak együtt kell mozognia. Eli bá szokta kérni poszttól függetlenül, ha valaki előtt üres terület adódik és birtokolja a labdát, akkor gyorsítson rá. Úgyhogy ezért szoktuk minél többször meghúzni. Ilyenkor persze a társaknak figyelni kell, s valakinek visszazárni.
Ki teszi meg többnyire?
Varga Józsika.
Szögletnél szintén mentek előre, olyankor ki marad vissza?
Korhut és Nagy Zoli húzódik be szélről.
Ki az a játékos, akivel szemben a legnehezebb védekezni?
Ohh… sok csibész játékost hord hátán a magyar élvonal. Neveket nem szeretnék mondani, de minden csapatban található olyan futballista – többnyire csatár -, aki kellemetlen stílusú, s nagyon nehéz ellene játszani.
A játékvezetőknek is okoz kellemetlen pillanatokat Kondás Elemér vérmérséklete. Viccet félretéve, az öltözőben hasonló hőfokon izzik, szokott hergelni titeket?
Inkább úgy mondanám, hogy plusz erőt tud adni. Mindenkivel megtalálja a közös hangot. Kemény, amikor arra van szükség, máskor meg viccelődik, lazább hangot üt meg. Ebben szerepet játszik, hogy már régóta a klub körül dolgozik, ismer minket, mi is őt. Egyfajta hendikeppel indult ilyen szempontból, amiből profitálni tud. Sugárzik róla az edzéseken is a határozottság és a céltudatosság, ami átragad ránk.
A csapat veretlen, s nem mellékesen újra stabil és kiegyensúlyozott a védelem. Ehhez csak egy jó Mészáros kellett?
Sokan kérdezték már, ennyit számít a játékom? Ám úgy vélem nem. Nem szeretem arra levetíteni, hogy ez az én érdemem. Ha egy csatár rúg három gólt, s nyerünk 3-0-ra, a sikert akkor sem kizárólag neki köszönhetjük. Ugyanezt tartom érvényesnek fordítva. A csapat nyer, a csapat veszít. Inkább a csapategységet emelném ki, feljavult néhány játékos teljesítménye, illetve jól sikerült a fiatalok beépítése. Kizárólag egy-egy tényezőre nem lehet lebontani az eredményességet.
Alisics általában jól teljesít, ha szerepet kap, mégse kerül be a keretbe a bajnokikon, sérülések esetén sem. Le van maradva fizikálisan vagy szimplán nem fér be?
Utóbbi. Jó képességű játékos, de a vezetőedző feladata eldönteni, kikre számít. S ő most úgy ítéli meg, hogy vannak nála jobbak.
Rátérve a Győr elleni rangadóra, sokak szerint az ősz meccse következik.
Ugyanúgy készülünk ellenük, mint bármelyik más találkozóra. Lehet persze így beharangozni az első két helyezett összecsapását, már csak a várható hangulat miatt is. Ám hangsúlyozom, a megszerzett három pontot könnyedén el lehet szórni a hátralévő fordulókban. Hiába győzünk esetleg most, ha utána háromszor ikszelünk.
Két masszív gárdáról van szó, amely jól védekezik, s egyaránt rendelkezik olyan játékosokkal, akik képesek eldönteni a mérkőzéseket. Mi szólhat a Loki mellett?
A hazai pálya, hisz nagyszerű a szurkolótáborunk. Valamint a hazai környezetben rúgott 20 gól. A Diósgyőr ellen nagyon kijött a lépés, gördülékeny volt a támadójáték, ebből mindenképp lehet erőt meríteni. Amúgy bárki ellen képesek vagyunk dominálni. Ha felelevenítjük az eddigi meccseinket, akkor nyugodt szívvel kijelenthető, hogy szinte mindenki ellen nálunk volt a gyeplő, jól működött a csapatjáték. Egyedül Zalaegerszegen nem úgy sikerült az első negyedóra, ahogy elterveztük. No meg egy másik kérdés a helyzetek értékesítése, ami miatt botlottunk picit Kaposváron.
Alekszidze semlegesítésére már megszületett a recept?
Úgy érzem, egy emberre nem igazán lehet rákészülni. Gondolok itt arra, hiába várom, hogy majd könnyedén leszerelem, ha balra hozza a labdát, miközben az adott szituációban jobbra indul el. Ugyanakkor persze tisztában kell lenni az ellenfél erősségeivel. Minthogy ballábas, jól fedezi a labdát és erős. Nem érhet különösebb meglepetés.
Azt figyeltük meg a hazai együtteseknél, hogy szinte kivétel nélkül acélosabb a belső tandem, mint a szélső védők. A válogatottnál is évek óta neuralgikus pontnak számít a szélsőhátvéd poszt. Mi húzódhat meg ennek hátterében?
Nagyon jó kérdés, nehéz rá válaszolni, mert egy összetett dolog. Kétségtelenül egy meglehetősen komplex posztról beszélünk, de ezzel nem lehet takarózni, hiszen már nagyon fiatalon ebbe nőnek bele, az elvárások az elejétől kezdve adottak velük szemben. Egyébként úgy érzem, hogy most Laczkó Zsolti és Varga Józsi jó megoldás. Igaz eredetileg mindkettő középpályás.
Ha már a nemzeti csapat, mi úgy ítéljük meg, hogy válogatott formában játszol. Érzésed szerint behívnak a keretbe a lengyelek elleni barátságos meccsre?
Bízom benne. A legfontosabb, hogy továbbra is ugyanúgy menjen a játék nekem és a csapatnak egyaránt. Ha tudom tartani a formám, s elkerülnek a sérülések, akkor megkaphatom az esélyt a bizonyításra.
Beszélhetünk amúgy előrelépésről a válogatott kapcsán?
Igen, a svédek legyőzése óriási fegyvertény. A finnek elleni idegenbeli siker, illetve bizonyos periódusok a hollandokkal szemben szintén előre mutatóak. Nem hagytuk őket játszani, szép gólokat lőttünk, olykor meglepettség ült ki az arcukra. Amennyiben legyőzzük a finneket, úgy 21 ponttal leszünk harmadikok. Más csoportokban a második helyezett nem rendelkezik ennyivel. (Mint tudjuk, sajnos nem sikerült – a szerk.) Mindenesetre akármi történik, ez egy meggyőző teljesítmény az elmúlt évekhez képest. Innen kell tovább építkezni.
Belevágnál-e újra a légiós életbe?
Nem zárom ki, de akkor szeretnék ezzel foglalkozni, ha eljön az ideje. Magyarán konkrét és komoly megkeresést kapok.
Na és itthon elképzelhető más klub?
Nem. Hatodik éve élek Debrecenben, s remekül érzem magam. Szeretem a várost, jól kijövök az emberekkel, akik imádják a focit errefelé. Engem itt megbecsülnek, ütőképes a csapat, s korrekt a klubvezetés.
Kivel vagy a legjobb viszonyban a csapatból?
Szerencsére mindenkivel jó a kapcsolatom. Egy embert nem is tudok kiemelni. Dombi Tibivel szobatársak vagyunk, Kulcsárral gyakran járok el vadászni. Továbbá Bernáth Csabival, Szakály Petivel és Simacal ápolok kifejezetten szoros barátságot.
(A képek forrása: nso.hu, telesport.hu)
