Elérkeztünk az utóbbi évek bajnoki szezonjainak egyik legjobban várt meccséhez, ismét összecsapunk a galaktikusokkal, azaz a Videotonnal. A székesfehérvári gárda idén az Európa Liga csoportkörében vitézkedik, emellett nem nagyon jut erejük az NB1-re, emiatt csupán a hetedik helyen állnak. De balgaság lenne kijelenteni, hogy egyértelmű favoritjai vagyunk az összecsapásnak, mindazonáltal több összetevő is a mi malmunkra hajthatja a vizet.
Az egyik ilyen dolog a már imént említett Európa Liga csoportkör, ahol bravúrosan szerepel a fehérvári csapat, hiszen három forduló után két győzelemmel a csoport második helyén tanyáznak, ami továbbjutást ér. A kettős terhelést láthatóan nem bírják, valamint gondjaik akadnak a hazai pontvadászatban vitézkedő csapatok elleni taktikával, ugyanis nem tudnak mit kezdeni a betömörülő csapatok ellen. Ami az EL-ben jó a sztárklubok ellen, az itthon már édeskevés egy Eger ellen, akik nyolc emberrel védekeznek. Így a Vidi nem játszhatja a gyors kontrákra épülő játékát, és az eredmények elmaradásának ellenére sem akarnak változtatni a nemzetközi porondon jól bevált formációjukon. Ez a stílus ellenünk sem biztos, hogy nyerő lesz nekik.
A másik tényező az, hogy mi pedig hétről hétre jobb formát mutatunk, az elmúlt héten ráadásul rangadót nyertünk a Diósgyőr ellen. Szintén pozitívum irányítóink felépülése, és bár egy teljes meccset még egyikőjük sem bír, egy-egy félidő mindkét játékosban benne van, ami nagyon fontos lehet ezen a meccsen. Selim harciassága és kitűnő irányítókészsége már a tavalyi Vidi elleni meccsen is három pontot ért – bár az igazi érdem Bozovicet illeti -, így rá most is nagy szükség lenne. Czvitkovicsban pedig benne van a váratlan, pontosak a távoli lövései és a pontrúgásai, utóbbival szintén hadilábon álltunk az utóbbi időben. Remélhetőleg az előző bajnokin kisebb sérülést szenvedő Mészáros tudja vállalni a játékot, őrá nagy szükség van ezen a meccsen, mint ahogy a többi sérülésből lábadozó játékosunkra is.
A Vidinél várhatóan javarészt olyan játékosok kapnak majd szerepet, akik a csütörtöki Basel elleni meccsen nem, vagy csak keveset játszottak. A védelmük így eléggé felforgatott lehet, valamint a csatársorban ismét szerepet kaphat eltiltását követően Air Sanyi, amit lehet, hogy a hazaiak jobban bánnak, mint mi. A középpályájuk viszont így is erős lehet, a széleken két gyors játékossal, középen pedig két kreatív játékossal, Mitroviccsal és Kováccsal. Mindenesetre ezen a meccsen mindenképp a Vidinek kell támadnia, hiszen hátrányuk már így is tetemes a Győrrel és velünk szemben, újabb pontvesztést nem engedhetnek meg maguknak, főleg hazai pályán. Nekünk viszont akár az egy pont is jó Fehérváron, ez pedig a mi malmunkra hajthatja a vizet.
A mi részünkről az utóbbi időben jól bevált 4-4-2-ről ezen a meccsen mindenképp lemondanék egy tavalyi 4-1-4-1-es felállásért, bár kérdés, hogy Selim vagy Cicó tényleg szerepet kap-e a kezdőben. Mert ha egyikőjük sem kezd, akkor könnyen meglehet, hogy középső középpályások híján nem ezt a hadrendet alkalmazzuk, hanem maradunk a 4-4-2-nél, ami viszont nem feltétlenül jó ötlet ezen a meccsen. Tavaly meg tudtuk lepni a Vidit egy masszív középpályával és egy egész pályás letámadással, most is egy ilyesmi taktikára lenne szükség. Ehhez viszont mindenképp kell Selim a kezdőbe. Kérdés, Kondás úgy gondolkodik-e, hogy mindkét játékos kapjon egy-egy félidőt, vagy egymástól függetlenül kívánja őket pályára küldeni a meccs alakulásától függően. Sidibét már csak azért is érdemes lenne most a padra ültetni, mert a legutóbbi bajnokin elég halovány volt, Coulibaly pedig az egycsatáros játékban sokkal hasznosabb lehet. Az eredmény alakulásától függően természetesen bármikor átállhatunk egy 4-4-2-re, bár ne legyen erre szükségünk.
Nehéz mérkőzés lesz tehát mindentől függetlenül, maximális koncentráció és akaraterő szükségeltetik mind a 11+3 pályára lépő játékosunktól, és meglehet a három pont. Ha más nem, majd Bozovic most is besegít.
HAJRÁ LOKI!!!!!
Ha minden kötél szakad, ő lehet a nyerőemberünk idén is
(A kép forrása: borsonline.hu)
