A rovat keretén belül besült igazolásokat elevenítünk fel. Azok a korábbi labdarúgóink kapják ezt a díjat, akiknek a leigazolása célszerűnek tűnt, nagy remények fűződtek hozzájuk, ám nem tudták beteljesíteni a küldetésüket, sőt kimondottan leszerepeltek. Sorozatunk tizenhatodik epizódjának alanya pedig nem más, mint Roguy Meyé.
Meyé 1986-ban látta meg a napvilágot a Közép-afrikai kis országban, Gabonban. Itt ismerkedett meg a futballal is, első profi klubja a helyi Mangasport volt. Még csak 21 éves volt, amikor elhagyta az országot, és Európa felé vette az irányt, első útja rögtön hazánkba vezetett, és 2007-ben a Zalaegerszeg profija lett. Itteni karrierje meglehetősen jól kezdődött, hiszen első évében a Zetében jónak mondható szezont futott, 21 bajnokin 10 gólt szerzett, csapatával pedig a hetedik helyen végzett.
A következő szezon is jól indult a „gaboni vipera” számára, az őszi szezon 14 bajnokiján hét gólig jutott, és ekkor már a nemzetközi csapatok figyelőinek noteszében is helyet kapott a neve. Ennek eredményeként 2009 januárjában a török Ankaraspor csapott le rá, nem kevesebb, mint egy millió euróért. Gonolhatnánk, hogy ezzel mind csapata, mind pedig ő jól járt, hiszen a ZTE hatalmasat kaszált vele anyagilag másfél év alatt, ő pedig egy nívósabb bajnokságban próbálhatja ki magát, ahonnan még feljebb lehet lépegetni. Csak hogy ismerjük már a törökországi sztorikat, és jól sejthető volt, hogy ez nem így fog alakulni. Kezdetben a szezon második felében 12 bajnokin lépett pályára a török csapatnál, egyetlen gólt szerzett.
A következő szezon sem alakult jobban, az őszi szezonban mindössze négy meccs, és 130 perc jutott neki, egy gólt így is szerzett. Jöttek viszont a török csapatoknál jól ismert anyagi gondok, így Meyé a télen kölcsönbe egy másik török csapathoz, az Ankaragücühöz szerződött. Sok sót itt sem evett meg, nyolc bajnoki és további egy gól szerepelt a neve mellett. Ennek ellenére megvásárolták őt az Ankarasportól, és a következő szezont is ott kezdhette. De továbbra sem működött a törökországi kaland, az őszi szezonban nyolc meccsen játszott, gólja nem volt és a télen végleg elhagyta az országot a francia harmadik ligás Paris FC-hez szerződve.
A gaboni vipera akcióban
A franciaországi kaland sem tartott sokáig, fél év után távozott, méghozzá nem is akárhova, hanem korábbi sikereinek helyszínére, Zalaegerszegre. Mindenki nagy fogásnak tekintette, és az egerszegi csapatnak szüksége is volt egy gólerős támadóra, mert ekkor már gyülekeztek a viharfelhők a csapat körül, de még senki nem sejtette, hogy mekkora zuhanáson fog keresztülmenni a csapat. Meyénél azonban jelentkeztek az utóbbi évek hányatottságának jelei, hiszen fizikálisan pocsék állapotban volt, így a formája is hagyott maga után kívánni valót. Nem tudott a ZTE húzóemberévé válni, a télig csak három gólt tudott összehozni, csapata pedig az utolsó helyen szerénykedett, nyeretlenül.
Ekkor jött a Loki a képbe, és 2012 telén leigazoltuk őt abban a reményben, hogy sikerült őt újra felépíteni, és ha formába lendül, később mi is nagyot szakíthatunk vele, akár csak korábbi csapata pár évvel ezelőtt. Persze azóta tudjuk, ez nem így történt. Fizikálisan továbbra is a padlón volt, még némi súlyfelesleggel is küzdött. Jobbára a Ligakupában és a Magyar Kupában szerepelt nálunk, utóbbi sorozatban gólt is szerzett az Újpest elleni elődöntő hazai odavágóján. A bajnokságban viszont nem tudott a frontvonal közelébe kerülni. Kezdőcsapatba először a 25. fordulóban, a Kaposvár ellen került, akkor is csak Coulibaly eltiltása és a csatárhiány miatt. Egyetlen bajnoki gólját ezen a mérkőzésen jegyezte a DVSC-nél. Ezzel együtt összesen hat bajnokin kapott szerepet fél év alatt.
Meyé egyetlen bajnoki Loki-gólja
Az idei szezonnak úgy vághatott neki, hogy az utolsó esélye, hogy bizonyítsa, helye van a csapatban. De ahogy az ilyenkor lenni szokott, jött a balszerencse, és sérülést szenvedett a nyári alapozás közben egy edzőmeccsen. Többhetes kihagyása miatt szinte az egész felkészülést kihagyta, így fizikális felépítése helyett további leépülésen ment keresztül. Az őszi szezonban húsz percnyi játék jutott neki, az is a Ligakupában, így nem volt meglepő, mikor december elején jött a hír, hogy szerződést bontottunk vele.
A terveink tehát nem jöttek be vele kapcsolatban: nem sikerült őt újra felépíteni, a csapatba beépíteni, és később jó pénzért tovább passzolni. Úgy hírlik családi okok is közrejátszottak a távozásában, és hazaigazolt Gabonba, de enélkül sem lehetett volna maradása.
