Megfeledkeztem a Magyar Kupáról. Először is azért, mert a fordulók között olyan temérdek sok idő van, hogy elegendő a tuvalui bajnokság összes mérkőzésének lejátszására. Másodszor azért, mert beléptünk a középcsapatok körébe. Nem éppen lelkesen. Harmadszor pedig azért, mert a február eleji kupafordulót nem lehetett komolyan venni. Felkészülés volt. Nem több.
Kispesten röpült felém a gondolat, mely képes volt elűzni a bajnoki szereplésből származó búskomorságot. A kupa, amelynek hagyománya olyan gyorsan foszlik szét, mint a rosszul szőtt vászon, baráti jobbját nyújtja, hogy felsegítsen a pódiumra.
Angyalföld. Vasas. Elődöntő. Mi is történt tavaly ilyenkor? Szintén a kupa elődöntőjében álltunk, elgáncsoltuk az Újpestet, és még a két meccs között is elintéztük őket. A másik ágon az MTK ejtette ki a Videotont. Más szereplők, más leosztás, de egy évvel később.
A Vidi és a Győr rövid időn belül háromszor találkoznak. Mindegy, hogy melyikük jut be a döntőbe, nehéznek ígérkezik, mert erősebbek nálunk, és nem egy könnyed Balaton-parti séta lenne egy csendes, nyári estén. A döntő azonban még messzebb van, mint a villanyvilágítás az egri pályától. Mert még jön a Vasas.
Nem tudom, hogy van-e rosszabb érzés, mint a Vasastól való félelem. Az biztos, hogy ritka, és nem mindenkit környékez meg – végtére is nem influenza –, de akit elkap, még egy pokoljárásnak is jobban örülne. A másodosztályú csapatnak tetsző Pápától – szerencséjük, hogy van egy Eger és egy Siófok – kapott nagyobbacska barack és kilencven perces totyogások okozzák a gyomorbántó aggódást. Ezen még az Eger legyőzése sem segít, bár Selim gólja felér egy kellemes erőlevessel.
Ha a bajnoki győzelem adta nyugalom megvan, akkor itt az idő a játék egyéb területeire koncentrálni, visszahozni azokat az elemeket, amelyek tavaly jellemeztek minket. Legalábbis egy részben, mert ha minden igaz, nincs varázsló, dzsinn vagy csak szimplán Verebes József – hála az égnek! – a szakmai stábban. Szélsőjáték, kényszerítők, bemozgások. A lövéseket se tegyük parkolópályára, Selim Bouadla azért a kupában mutatta meg, hogy az a balláb nem gyurmából van.
Csak két kívánságom van. Ne legyünk a tavalyi kupaelődöntő Videotonja, és a Vasas se legyen az MTK-ja. Ne rettegjek még három hétig az angyalföldiektől.
Vélt kezdő: Verpecz – Bernáth, Máté, Mészáros, Korhut – Slimane, Selim, Spitzmüller, Ferenczi- Coulibaly, Sidibe
(A kép forrása: dvsc.hu)
