Új sorozatunk nem másra vállalkozott, mint bemutatni a DVSC nemzetközi tétmérkőzéseit. Az első ilyen jellegű összecsapásra 1931-ben és 1934-ben, majd az 1979-80-as szezonban került sor: az 1990-es évek végéig csak epizódszerepek jutottak számunkra. Azonban az elmúlt 10-15 év sok izgalmat, számos emlékezetes mérkőzést tartogatott. Ilyen volt például a Wolfsburg, a Bordeaux, a Hajduk Split, a Manchester United elleni derbi is, hogy csak párat említsünk, de nem túl régi emlék a BL és az EL csoportkör sem. Ezeket a mérkőzéseket, a győzelmeket és a kudarcokat is szeretnénk feleleveníteni tizenöt részes sorozatunkban. A jelenlegi részben a 2001/02-es UEFA-kupa szereplést mutatjuk be.
Talán a Wolfsburg elleni győzelemnek is köszönhetően az 1999/2000-es szezonban 6. lett csapatunk, pontazonossággal a Ferencvárossal. Az első helyet egyébként az akkor szárnyaló Dunaferr rendkívül magabiztosan szerezte meg, mindössze egy vereséget elszenvedve! Az ezt követő évben a Tatbányával karöltve a kiesés várt ránk. Azt, hogy végül mégis bennmaradtunk, a feljutó, ám visszalépő BKV Előre csapatának köszönhettük.
A 2000/2001-es idény már erről is emlékezetes maradt volna, azonban a DVSC gondoskodott róla, hogy ne csak emiatt emlékezzünk meg róla. A kupában ugyanis az Abaújszántó, Salgótarján, BKV Előre, Eger, Tápiószentmárton elleni győzelmek után a negyeddöntőben az Újpest próbálta utunkat állni. A fantasztikus hangulatban, Debrecenben megrendezett találkozón Kerekes és Radojicsics góljaival 20 perc alatt kétgólos vezetésre tettünk szert, de előbb Kunzo, majd a 90. percben Korolovszky is betalált, így jöhetett a ráadás. Bár a lélektani előnyt elveszítettük, Kerekes és Bajzát gondoskodott a 4-2-es végeredményről, így a továbbjutásról. Az elődöntőben a Tatabányát vertük 2-0-ra, majd következhetett a Videoton elleni döntő. Az Üllői úton szó szerint esélyt sem hagyva az ellenfélnek, 5-2-re győztünk Bajzát (2), Szatmári, Kerekes, Ulveczki góljaival, így ismét Magyar Kupa győztesek lettünk, és kvalifikáltuk magunkat a következő évi UEFA-kupa sorozatba.
A selejtezőkörben a moldovai Nistru Otaci-val kerültünk össze. Pajkos János vezetőedző a Balogh János, Szatmári Csaba, Ljubisa Aleksic, Böőr Zoltán, Hanák Viktor, Tiber Krisztián, Kovács Norbert, Ulveczki Zoltán, Bajzát Péter, Kuttor Attila, Majoros Jozef kezdőcsapatot küldte pályára, illetve csereként Plókai Attila, Bernáth Csaba, Shkhetiani Kakha állt be a második félidőben. A 25. percben Bajzát, 10 perccel később pedig Ulveczki góljaira nem érkezett válasz, sőt Lascenkov kiállítása után a egy perccel, a 82. minutumban Tiber állította be a 3-0-ás, rendkívül kedvező végeredményt. A visszavágó így tulajdonképpen csak formalitás volt, melyet egy tizenegyesgóllal megnyert ugyan az Otaci, 3-1-es összesítéssel továbbjutottunk.
Aztán az első körben a sorsolás rendkívül szerencsétlenül alakult, megkaptuk a bombaerős francia Bordeaux csapatát, melynek több játékosa világ- és Európa-bajnok volt. Az első mérkőzést a Bordeaux otthonában játszottuk, ellenfelünk csapata félelmetes volt: Roux – Afanou, Sommeil, Basto – Grenet (Jemmali, 78.), Eduardo, Dhorasso (Miranda, 81.), Szmertyin, Dugarry (Battles, 65.) – Christian, Pauleta. Velük próbálta felvenni a versenyt a Balogh – Bernáth, Kuttor, Szatmári – Vadicska (Hanák, 58.), Böőr, Majoros, Plókai, Sketiani – Bajzát (Kerekes, 46.), Tiber (Nenadic, 68.) játékosokkal kiálló Debrecen.
Ahogyan az lenni szokott, a jó csapatnak szerencséje is van. Pauleta 12. perces szabadrúgása ugyanis úgy pattant meg Böőrön, hogy gól született belőle. De nem adtuk fel, letámadtunk, ami eredményre is vezetett. Plókai labdát szerzett, Böőrnek passzolt, akinek volt ideje felnézni és beadni, középen pedig Tiber megelőzte védőjét és a kifutó Roux alatt a hálóba gurított! 1-1 a 38. percben. Sajnos a félidő vége előtt azonban mind a csapatunk, mind Sketiani kapott még egyet. Előbbi egy gólt, utóbbi egy (rendkívül szigorú) újabb sárgát, így igen nehéz helyzetből várhattuk a második félidőt. Amire számítani lehetett be is igazolódott: összeomlottunk, rengeteg hibát követtünk el és még kaptunk hármat (2 Dugarry, 1 Pauleta gól), így számunkra szomorú eredményről 1-5-ről várhattuk a visszavágót.
A mérkőzést követő Pajkos-nyilatkozat szépen keretbe foglalta az eseményeket: „Az első félidőben egyenrangú ellenfelei voltunk a Bordeaux-nak, sajnos a kiállítás megpecsételte a sorsunkat. A második 45 percben súlyos hibákat követtünk el, amit könyörtelenül kihasználtak a franciák.”
A mérkőzést összefoglaló, nyilatkozatokkal és érdekes képekkel tarkított összefoglalót azért is érdemes végignézni, mert ezt még a haza visszavágó előtt készítették az M1 munkatársai!
A hazai mérkőzés aztán mindent megváltoztatott. A pályára lépő játékosaink: Bíró Szabolcs, Bernáth Csaba, Kuttor Attila, Szamosi Csaba, Aleksic Ljubisa, Plókai Attila, Böőr Zoltán, Ulveczki Zoltán (46′ Radojicic Dragan), Bajzát Péter, Kerekes Zsombor (89′ Frida Ferenc), Tiber Krisztián (74′ Majoros Jozef). Tudtuk, hogy a továbbjutáshoz csoda kell, és bár már tudjuk, hogy a továbbjutás nem sikerült, az, hogy 10 percig egyetlen gól választott el minket a továbbjutástól, számomra már csodaként jellemezhető. Kerekes duplája és Plókai fejese után 3-0-ra is vezettünk a fantasztikus közönségünk előtt. Aztán Pauleta betalált a 80. percben, így alakult ki a 3-1-es végeredmény. A 4-6-os kiesés a Bordeaux ellen azt jelentette, hogy helytálltunk és bebizonyítottuk: a magyarokat és a Debrecent sem szabad leírni!
Bár a mérkőzésről sokat lehetne írni, úgy gondolom ez esetben nagyon nehéz szavakba önteni azt az örömöt, amit a győzelem, és azt a szomorúságot, amit a kiesés jelentett. Inkább csak nézzétek meg a mérkőzés összefoglalóját és gyönyörködjetek a Loki játékában!
Hajrá Loki!
Csibu
