A tavasz első hazai meccse izgalmas összecsapást ígért, hiszen a Haladást fogadtuk. A jó időnek és csapatunk szereplésének, valamint az ultrák visszatérésének köszönhetően szinte telt ház előtt fogadtuk a szombathelyi csapatot.
Nagy meglepetést nem okozott a két csapat kezdője; nálunk Novakovics előtt a Lázár-Máté-Mészáros-Korhut védő négyes, a középpályán Mihelic-Zsidai-Bouadla-Szakály, a csatársorban pedig Kulcsár és Volas foglalta el helyét. A Haladás a Rózsa-Schimmer-Guzmics-Tóth-Bosnjak-Nagy-Simon-Radó-Iszlai-Halmosi-Hrepka tizeneggyel próbálta felvenni a kesztyűt.
Az első 10 percben már jól látható volt, mit terveznek a csapatok: mi próbálunk labdát tartani és apró passzokkal előrejutni, így előkészítve beadást, vagy kapura lövést. A Haladás ellenben (főleg bal oldali) kontrákra rendezkedett be és a Diósgyőr elleni előző mérkőzésünk második félidejéhez hasonló módon betömörülve próbálták megakadályozni, hogy helyzetbe kerüljünk. A defenzív játékkal mindezt el is érték az első félidőben és igazi Haladás kapura lövés nélkül, néhány debreceni lehetőséggel vonultunk szünetre.
A félidő közepétől egyébként jobb oldalról Mihelic bal oldalra váltott, Szakály pedig középre jött és onnan próbált Bouadlával együtt irányítani. Ennek köszönhetően a jobb oldalunk rendre üresen maradt, amit Lázár próbált rengeteg felfutással megoldani. Lázár helyére viszont Máté tolódott ki, akinek azért meggyűlt a baja a Haladás gyors szélsőivel. A támadásaink pedig így jellemzően középről, illetve bal oldalról indultak és így egy esetleges labdavesztéssel nem tudták egyből a gyors szélsőiket megjátszani.
Aztán jött a második félidő, különösebb változás nélkül peregtek a percek: próbáltuk áttörni a szombathelyi falat, a Haladás pedig láthatóan megelégedett az 1 ponttal. Azonban a fölényünk nagy nehezen csak góllá érett: egy beívelést követő kavarodásban Máté eszmélt hamar és közelről megszerezte a vezetést! Ez volt a 119. NB1-es mérkőzésén a 10. gólja! A Haladásnak ettől érthetően sürgősebbé vált a dolog, amit talán az jelzett a legjobban, hogy Rózsa addigi fél perces kirúgásai pár másodpercessé rövidültek.
A Haladás támadása felélénkítette a hátralévő 30 percet, hiszen sokkal nagyobb területet hagytak támadóinknak, de igazi gólhelyzetekkel továbbra is csak mi veszélyeztettünk. Aztán az utolsó 10 percre beállt Bódi, előbb kihagyott egy hatalmas ziccert, majd Sidibe harciasságát követően lecsúszó beadása utat talált a kapuba: 2-0! A hátra lévő pár percben sem az eredmény, sem a játék képe nem változott, teljesen megérdemelt győzelmet aratott a Debrecen a kockáztatni nem merő, önmagához képest rendkívül keveset nyújtó Haladás ellen. Ez pedig – a Videoton paksi döntetlenjének köszönhetően – azt jelenti, hogy immár 6 pontos előnnyel vezetjük a bajnokságot!
Szép volt fiúk!
Novakovic – 7. Magabiztosan húzott le minden beadást, feladatát tökéletesen oldotta meg, bár igazán nehéz próba elé nem állították.
Lázár – 7. A mérkőzés nagy részében egyedül maradt a jobb oldalon, rengeteget kellett futni, hogy a támadáshoz és a védekezéshez is segítséget nyújtson. Azt az extra terhet is elviselte, hogy Radó, Halmosi és Iszlai is a bal oldalon próbált elfutni: szép teljesítményt nyújtott!
Máté – 7. Felemás érzéseim vannak, mert volt ismét 2-3 hajmeresztő hibája, de láthatóan szívvel lélekkel küzd és mindent megtesz a sikerért. A gólja miatt azonban én mindezt megbocsájtom neki.
Mészáros – 7. Amit kellett megtett, igazán nehéz helyzet elé azért nem állította sem Hrepka, sem a többi labdarúgó. Reméljük sérülése nem súlyos és hamarosan visszatérhet a pályára: jelenléte megnyugtatja az egész védelmünket.
Morozov – 7. Beállása után látható volt: hajt a kezdőbe kerülésért, nagyon jó fizikai állapotban van és nem véletlenül észt válogatott. Jó tudni, hogy ilyen védő van a kispadon!
Korhut – 6,5. Küzdött, hajtott, jól játszott, bár most mintha nem segítette volna olyan jól a támadásokat.
Mihelic – 7,5. Nálam a meccs embere volt. Helyzeteket teremtett, jól látott a pályán: remek igazolás volt, kreatív középpályás!
Zsidai – 7. Védekező feladatát a szokásos magabiztossággal oldotta meg. Bravó!
Bouadla – 6,5. Amit kellett megtett, de talán többször lőhetett volna kapura; ami helyett sokszor továbbjátszotta a labdát. Néha eltűnt, néha bámulatos cselekkel indult előre.
Bódi – 6,5. Lőtt egy szerencsés gólt, de kihagyott egy hatalmas helyzetet. Mást nagyon nem csinált, de 10 perces játéka alatt ennél több nem is kell. Eddig tavasszal gólveszélyesen játszik, csak így tovább!
Szakály – 5. Az egész meccs arról szólt, hogy tartotta a labdát és próbált valamit kitalálni, de sokszor nem látta a nyilvánvaló helyzetet. Kevés jó megoldása volt, de inkább egy győztes meccsen legyen ilyen szürke, reméljük a következő mérkőzéseken ismét őszi formáját mutatja!
Kulcsár – 5,5. Úgy szaladgált a pályán, mintha csak 20 éves lenne, de amikor helyzetbe került nem tudott élni vele. Cseréje jogos volt, de nem aggódok, hamarosan ismét Kulcsár gólnak fogunk örülni!
Sidibe – 6,5. Közel 30 percet töltött a pályán, küzdőszelleme ez idő alatt is figyelemre méltó volt, nem ismert eladott labdát. Kapu előtt sajnos nem érzem igazán veszélyesnek, de játéka képes helyzetet teremteni – a gólt meg hadd rúgja be más!
Volas – 5. Nincs benne már az ősszel megismert dac, küzd és várja elől a labdákat – nem feltétlenül az ő hibája, ha egy ilyen defenzív felállás ellen ez nehezen valósul meg. Ma ő is szürke volt, de ment előre becsülettel!
Hajrá Loki!
csibu
