Mit lehet mondani egy ilyen meccs után? Azt már tudtuk napokkal ezelőtt, hogy hosszú évtizedek után először rendeznek meg olyan Loki-Fradi meccset, amin nem mi vagyunk az esélyesek, na de hogy ennyire sanszunk ne legyen, és így megalázzanak minket, azért nem nagyon mertünk gondolni… Debrecenben nem az a trendi, hogy a Fradi simán nyer, hiszen a nóta is úgy szól, hogy Debrecenbe *kikapni* jár a Ferencváros…. Sajnos ma nem ez történt. Súlyos gondok vannak a csapatnál, de sajnos legkevésbé talán csapatszinten, hanem inkább annál magasabb szinteken…
Nézzük először is, hogy hogyan álltak fel a csapatok, és milyen taktikát választottak a mai mérkőzésen. A Fradi esetében a mai napon kaptunk egy olyan infót, hogy Gera, Gyömbér és Dilaver sérülés miatt nem játszanak, ez végül is hellyel-közzel igaznak bizonyult, ugyanis előbbi kettő valóban nem volt ott a keretben, és első körben Dilaver sem volt sem a kezdőben, sem a cserék közt, azonban mégis tudta vállalni a játékot. Valljuk be, Gera hiánya hatalmas előnyt jelent(hetett volna) nekünk, de sajnos nem sínylette meg a Fradi a hiányát… Egyébként meglepetést még talán az okozott a vendégek kezdőjében, hogy Varga Roland helyett ezúttal a szlovák légiós, Stanislav Sesták kezdett a jobb szélen, illetve ezúttal talán inkább volt ez egy 4-2-3-1-es felállás a részükről, semmint az utóbbi hetekben játszott 4-1-4-1.
Esetünkben az borzolta leginkább a kedélyeket, hogy Dusan Brkovics megint kimaradt a kezdőből. Mivel a kispadon ott ült ma is, csakúgy mint a Diósgyőr ellen, így sérülésről nem beszélhetünk, adódik tehát a kérdés, hogy a keretünk messze legjobb belső védőjét miért mellőzi a szakmai stáb? Erre a mérkőzés utáni sajtótájékoztatón kaphattunk „választ”, ugyanis Kondás Elemér sejtelmes és burkolt, terelő válasza elég egyértelműnek tűnik a számunkra.
Ugyanis amikor elhangzott az az újságírói kérdés, hogy miért nem kezdő az egyébként folyamatosan jól teljesítő Brkovic, akkor vezetőedzőnk egy diplomatikus válasszal felelt: „A játékosok egyéni értékelésére nem kívánok nagy nyilvánosság előtt kitérni.” Tehát valamiért haragszik Dusanra, lehet, hogy beszólt neki, vagy valami egyéb dolog áll a háttérben, de hogy nem a gyenge formája, az egészen biztos, hiszen az utóbbi hetekben Mészáros és Máté egyszerre nem nyújtott olyan teljesítményt, mint ő maga egyedül. Szép kis ügy ez is… Mint ahogy az is, hogy Igor Morozov és Rene Mihelic a mai napon a DVSC-DEAC edzésén tűnt fel, és mivel egyértelmű, hogy egyikük esetében sem sérülés miatt került sor erre, így nem nehéz kikövetkeztetni, hogy milyen sors vár rájuk. Nem volt még a keretben Verpecz és Kulcsár sem, bár legyünk őszinték, értük annyira nem is kár. Így viszont a sérültek miatt az a helyzet állt elő, hogy csúnya szóval „csöves” kispadunk volt ezen a meccsen, tele formán kívüli, vagy rutintalan, fiatal játékosokkal.
Azzal, hogy a Mészáros-Máté belső védelemmel álltunk ki, felkínáltunk a Fradinak egy nagyon kényelmes játékot: íveljük előre Bödének, meg futtassuk meg a két gyors szélsőnket, és legalább egyszer hibázik majd a hazai védelem. Ez így is lett, és nem is kellett rá hosszú perceket várni, elég volt tizenegy minutum. A vak is látta, mi ostoba, hozzá nem értő szurkolók öt perc után fogtuk a fejünket, hogy mit művelünk hátul. A vendégek taktikája annyira egyszerű volt, mint egy földön talált faág: számolatlanul ívelgették fel a labdát Bödének, aki vagy megindult vele a kapu irányába, vagy letette valamelyik szélsőnek. Ebből jött például Busai felső kapufája, és ebből jött a gól is. Normális edző ezt azonnal lereagálja, mi meg ahelyett, hogy csináltunk volna valamit, asszisztáltunk ehhez az egészhez. Egy ilyen ellenfél esetében egyértelmű, hogy szoros emberfogást kell védekezni, lescsapdázni pedig öngyilkosság. Erre mi mit csináltunk? Természetesen zónáztunk, és próbáltuk Bödét lesre állítani. Na ilyenből kaptuk az első gólt: három védő kilépett, Mészáros egyszerűen magára hagyta Bödét, Jovanovic azonban elfelejtett visszalépni, így az indítás pillanatában nem volt lesen a Fradi támadója, aki köszönte szépen, és higgadtan értékesítette a ziccert.
Rögtön a bekapott gól után egalizálhattunk volna, és nekifuthattunk volna újra az egésznek, de Varga közelről melléfejelt izomból. Ezt követően a Fradi picit visszavett, vagy mi ébredtünk fel, és kezdtünk végre értelmesen védekezni, bevallom, erre nem tudok választ adni, mert erre ezek után nem figyeltem erre annyira. Viszont innentől látványosan kevesebb íveléssel próbálkozott a Fradi, és inkább rövid kis passzokkal próbálták felhozni a labdát. Mi pedig sajnos nem tudtunk nyomást gyakorolni, és helyzeteket sem kidolgozni. A Fradi ellenben kis híján újfent betalált, egy pontrúgás után azt sem tudtuk, hogy hol vagyunk, nem sikerült felszabadítanunk, az elé pattanó labdát Böde kapásból tűzte kapura, Radosevic pedig bravúrral védett lábbal. Aztán egy előrevágott labdára Szécsi és Dibusz startolt rá, utóbbi rosszul tette, mert messze kifutott a kapujából, ráadásul szinte az oldalvonal mellett, Szécsi pedig előbb érte el a játékszert. A gond csak az, hogy támadónk ahelyett, hogy gólra törően elvitte volna a labdát a kapus mellett, és beadja, vagy belövi az üres kapuba, inkább megpróbált kiharcolni egy szabadrúgást, és nyilvánvalóan egy ezzel járó kiállítást. Műesése azonban szánalmasra sikeredett, látványosan nem ért hozzá Dibusz, úgyhogy a nagy semmi lett ebből az ígéretes helyzetből. Az első félidőben még egy-egy nagy helyzet adódott a csapatok előtt, a dolog szépséghibája, hogy mindkettőnél Fradi játékos volt a főszereplő. Előbb a Fradi gurigázta ki a védelmünket, és Lamah centerezése után Busai oda lőhette volna a labdát, ahova szeretné, ehelyett szépen mellényeste. Majd Bódi szabadrúgása sikeredett rosszul, de Dilaver senkitől sem zavartatva belecsúsztatott, és kis híján ebből lett gól, de Dibusz bravúrral hárított.
A félidőben egyértelműen változtatni kellett volna felfogásban, és a csapat összetételét tekintve is, azonban nem történt jelentős javulás. Én személy szerint Szécsit lekaptam volna a szünetben, egyrészt mert nem játszott jól, másrészt mert volt egy sárgája, és a félidő végén a tűzzel játszott, mikor mezénél fogva rántott vissza egy fradistát a félpályánál. Jöhetett volna helyette Sidibe, és talán megpróbáltam volna a 4-4-2-es felállást. Viszont mint említettem, nem változtattunk, bár a játékunk valamelyest javult a második félidő elején. A 48. percben Szécsi előtt adódott ismét egy nagy lehetőség, Korhut beadása után kapura piszkálta a labdát, de Dibusz ismét bravúrral védett. A 63. percben jött a mérkőzés fordulópontja (már ha lehet ilyet mondani egy olyan találkozóra, ahol végig nem nekünk állt a zászló), ekkor ugyanis Balogh kapott labdát a tizenhatoson belül, Ramírez pedig a mezénél fogva rántotta földre, a játékvezető sípja pedig néma maradt (a bíráskodásról majd a meccs végén részletesebben is szót ejtek), pedig teljesen nyilvánvaló szabálytalanság történt. És ahogy az lenni szokott ilyenkor, szinte az ellentámadásból kaptuk az újabb gólt: egy felívelt labda után Böde jött vissza a labdáért, Mészáros teljesen fölöslegesen követte őt, űrt hagyva ezzel maga mögött a védelemben, és minek után Máté is elvesztette a párharcát Busaival szemben, így Sesták kapta meg a labdát úgy, hogy mellette már csak a baloldali védőnk, Korhut állt, aki mellett könnyedén vette át a labdát, és helyezte be külsővel a hosszúba a kapufa segítségével. Innentől vált értékelhetetlenné a találkozó a mi részünkről, és még ha ez nem lett volna elég, az alig pár perce beálló Radó is betalált, miután szétfutotta a védelmünket. Mészáros és Máté valahol messze kóvályogtak, így Zsidai maradt ott a támadóval, őt pedig könnyedén lefutotta Radó, és újabb ziccert értékesített.
Ezzel végleg eldőlt minden, a Fradi innentől visszavett, pedig ha akartak volna, könnyedén lőhettek volna 2-3 gólt, porig alázva minket. Mi meg mentünk előre, veszett fejsze nyele módjára, de ha reggelig játszottunk volna sem rúgunk gólt. Gyengék voltunk ma, a játék minden elemében fölénk nőtt a Fradi. A legszembetűnőbb különbség az volt a két csapat játékában, hogy míg mi hagytuk, hogy az ellenfél kényelmesen lekezelje a labdákat, addig a fradisták már akkor úton voltak letámadni, mikor még a passz el sem hagyta a játékosunk lábát. És ez a bosszantó, hogy nem jobb három góllal a Fradi nálunk, csak egyszerűen agresszívan letámadnak, ezáltal dominálni tudnak, és felőrölik az ellenfelet. Nehéz egy ilyen meccs után bármit is mondani, az biztos, hogy a játékosok mellett a stábnak is komoly felelőssége van ebben a vereségben, és en bloc az egész kialakult helyzetben, ami mostanság jellemzi a csapat háza táját. Írhattam volna egy sokkal keményebb hangvételű cikket is, de bevallom őszintén: már ehhez sem volt kedvem. Ez a meccs totál elszívta minden életkedvem, és átvette a helyét a kilátástalanság érzete. Azt meg nagyon jól tudjuk, hogy írhatunk mi bármilyen becsmérlő cikket, Kondás Elemér akkor sem fog lemondani, a fiúk akkor sem fognak jobban focizni, csak még jobban megharagudnak ránk.
Játékos osztályzatok
Bozidar Radosevic – 0
A gólokról nem tehetett, mindegyiknél kiszolgáltatott helyzetben volt, mert egy az egyben vezették rá a labdát. Verpecczel ellentétben azonban ő nem omlott össze teljesen a védelem szerencsétlenkedése miatt, és azért akadt bravúrja is még az első félidőben.
Aleksandar Jovanovic – 3
Nagyon gyenge napot fogott ki a védelem többi tagjával együtt. Támadásban alig akadt jó megmozdulása, hátul pedig teljesen instabil volt, az első gólnál belógott, miatta nem volt lesen Böde.
Máté Péter – 3
Nem igazán tudta felvenni a versenyt Bödével, viszonylag kevés párharcot nyert meg ellene, pedig hasonló felépítésű. A „gyorsaságát” ma is kihasználta az ellenfél.
Mészáros Norbert – 3
Fel nem tudom fogni, hogy mit csinált az első két gólnál, de főképp az elsőnél, miért hagyta teljesen üresen Bödét, mikor öt perc után nyilvánvaló volt nekünk idióta, focihoz nem értő szurkolóknak, hogy a hosszú indításokkal próbálkozik a Fradi.
Korhut Mihály – 2 – A mérkőzés citromdíjasa 
Korhut Mihály ma egy másik dimenzióban járt. Nem is láttam még tőle ilyen technikai hibákat, mint amilyeneket ma elkövetett nem egyszer, meg nem kétszer. És ez még csak a kezdet, mivel nincs cseréje, így hétről hétre ilyen gyenge játékot fog produkálni, mert fejben és fizikálisan is teljesen ki van facsarva.
Zsidai László – 4
Persze, rá lehet húzni a vizes lepedőt, hogy mit csinált a harmadik gólnál, de egyrészt miért ő maradt egyedül a támadóval védekező középpályásként? Egyébként nem játszott ma jól sajnos ő sem, látszott a játékán a tanácstalanság sok esetben.
Balogh Norbert – 5
Ragadt ma hozzá a labda, de ennek egyszerű oka van: senki nem segített neki soha. Mindenki állva várt, és szépen szemlélte, hogy Norbi majd egyedül megoldja a helyzeteket, aztán mikor már négy védő vette körül, nem tudott senkinek passzolni, mert mindenki tisztes távolságban szemlélődött, elbújva a védők mögé. Ma talán egyedül ő játszott elfogadhatóan, de egy ilyen meccsen engedelmetekkel senkit nem jutalmaznék a meccs legjobbja címmel.
Varga József – 4
Nem játszott ma jól ő sem, a végére pedig el is fáradt. Sokszor egy egyszerű passzt nem tudott megcsinálni. A meccs legnagyobb Loki helyzetét is ő hagyta ki.
Bódi Ádám – 4
Az ő játékában is a tanácstalanságot véltem felfedezni, nem nagyon volt játszótársa, teljesen magára volt hagyatva. Sok pontatlan passz, rosszul elvégzett szabadrúgások jellemezték a játékát.
Szécsi Márk – 3
Nem tudom, hogy egyáltalán minek kezdett, bár tegyük hozzá, az első félidő elején nem is volt annyira rossz. Azonban amit a Dibusz esetnél művelt, az nevetséges… A focit gólra játsszák, így nem elesni kellett volna, hanem továbbfutni…
Geoffrey Castillion – 0
Talán furcsának tűnhet, hogy nullás osztályzatot adok egy, a pályán végig fent lévő játékosnak, de az a helyzet, hogy egész meccsen nem kapott labdát, így pedig nem lehet egy támadó teljesítményét értékelni. Lehúzni nem akarom, mert erről nem ő tehetett, jó osztályzatot meg nyilván nem adhatok neki.
~o~
Ibrahima Sidibe – 0
Talán őt jelöltem volna a kezdőbe Szécsi helyett, de lehet akkor meg azon keseregnék, hogy miért ő kezdett. Nem tudott ma hozzátenni semmit a csapat teljesítményéhez.
Ferenczi János – 0
Ő minek állt be? Nem volt tán egy jó megmozdulása sem, nagyon kevés ő az NB I-be jelenleg… Sokkal ígéretesebben indult az ő karrierje.
Bereczki Dániel – 0
Öt perc alatt több hasznos megmozdulása volt, mint Ferenczinek 20 perc alatt.
~o~
Kondás Elemér
Ha személyes sérelem miatt hagyja ki a kezdőből Brkovicsot, ahhoz csak gratulálni tudok, remélem sikerül őt is tönkretennie, mint ahogy jó néhány légióst kicsinált már az évek során. Most épp Morozovon és Mihelicsen van a sor. Felkészül: Castillion…
A mérkőzés összefoglalója
— A mérkőzés színvonala – Csapatunk teljesítménye – A bírói ítéletek —
Egy átlagos színvonalú mérkőzést láthattunk három góllal, és jó néhány helyzettel, de csak egy jól játszó csapattal. A csapatunk teljesítménye botrányos volt, teljes kilátástalanság jellemezte a játékunkat. Ennél pedig talán csak a bírói ítéletek voltak botrányosabbak, amire említettem, hogy majd külön kitérek. Azt eddig is tudtuk, hogy tolni kell a Fradi szekerét a háttérből, de azért nem gondolom, hogy ehhez a bíróknak is asszisztálni kellene. Szabó Zsolt ma elfogultan és következetlenül vezette a találkozót, amit a Fradinak szabad volt, azt nekünk lefújta. A legjobb szituáció ami ezt szemlélteti: Korhut az első félidőben a levegőben meglökte Lamahot, szabadrúgás, tiszta sor. Pár perccel később Mészárost lökik a levegőben, mehet tovább, ráadásul helyzet is alakul ki belőle. Ezen kívül mezőnyben szinte semmit nem fújt le nekünk, nem egy kezezés volt az első félidőben, ami után néma maradt a síp, Bódit volt hogy hárman rugdosták egyszerre, de az sem ért szabadrúgást. Ezeket a túloldalon természetesen lefújta. A sárgákkal szintén csak a mi esetünkben volt bőkezű, ha Fradi játékos hátulról csúszott be, és szabálytalankodott, azt megúszta egy kis ejnye-bejnyével. Ezen kívül nem tudok elmenni a Fradi játékosuk pökhendisége mellett sem. Gusztustalan volt az a fetrengés és színészkedés, amit leműveltek, ellenben alattomos módon szabálytalankodtak több esetben is. Legjellemzőbb szitu itt például az volt, mikor a második félidő elején percekig csak nyomozta a labdát a Fradi, mire Böde összeesett a félpályánál, így megállhatott a játék, és lélegzetvételnyi szünethez jutottak a vendégek (itt nem kellett volna egyébként nekünk kirúgni a labdát).
(A képeket ügyeletes mémgyárosunk, Lucas készítette)
