A mai napon hivatalossá vált, amitől a magyar sportsajtó a napokban már folyamatosan zengett: Balogh Norbert 4,5 évre az olasz első osztályban szereplő Palermo együttesébe igazolt. A még mindig csak 19 éves játékos ezzel óriási lépett előre karrierje szempontjából, és bízunk benne, hogy élni tud a lehetőséggel, és a magyar futball következő nagy csatáregyénisége lesz. Ebben a cikkben pedig úgymond elköszönünk tőle, azaz megemlékezünk rövidke, ám szempontjából annál sikeresebb debreceni karrierjéről.
Balogh Norbert azon kivételes magyar focisták közé tartozik, aki nagyon hamar és hirtelen robbant be a köztudatba, és vált országszerte ismert játékossá. Azonban nem csak ebben különbözik társaitól. A fiatal támadónak nem éppen szokványos gyerekkora volt, ő nem kaphatta meg azt luxust, és csillogást, amelyet manapság a fiatalok egytől egyig megkapnak, és gyakorlatilag nem kell értük semmit tenniük. Norbi Hajdúböszörményben nőtt fel, családja többnyire szegénységben élt. Emiatt már fiatal korában megtanulta becsülni az értéket, és nem az a típus, aki a hirtelen jött sikertől hamar elszállna magától. Ezért nem is féltem őt ettől a hatalmas váltástól, ami nem csak sportszakmai, hanem anyagi szempontból is elképesztő szintlépést jelent a számára.
Norbi a 2014-2015-ös szezonban került fel a DVSC felnőtt keretében, 2014 nyarán az U19-es magyar válogatott hazai rendezésű EB szereplése alkalmával a csapat húzóembere volt, hogy mást ne mondjunk, az ő góljával harcolta ki a csapat a tavaly nyári U20-as VB szereplést. Az ősszel még kevés lehetőséget kapott a Lokiban, 2015 viszont hatalmas pálfordulást hozott a karrierjében: a Kecskemét elleni idegenbeli bajnokin először volt kezdő a DVSC-ben, ekkor épphogy betöltötte a 19. életévét, és olyan játékosokat szorított a kispadra, mint Sidibe, Kulcsár, vagy épp Tisza. Tavasszal egyre több lehetőséget kapott, és a bajnokság végére már kirobbanthatatlan volt a csapatból. Annak ellenére, hogy az első gólja nem akart megszületni. Bizonyára sokan emlékeznek még rá, hogy mennyi nagy lehetőséget szalasztott el, nagyobbnál nagyobb ziccereket. Mi meg nem győztük őt védeni, hogy legyenek a szurkolók nagyobb türelemmel vele, hiszen még rutintalan srác, ha pedig még savazzuk is őt, azzal nemhogy segítünk, hanem rontunk a helyzetén. Bizony én még emlékszem olyan kommentekre, amikor falábúnak, az új Spitzmüllernek nevezték, egyszóval néhány rossz megmozdulás miatt leírták őt.
Aztán a Pápa elleni tavaszi bajnokin megtört a jég: Norbi betalált, méghozzá kétszer is! A csapat akkoriban nem szerepelt jól, de emlékszem, a góljainál úgy tomboltam, mintha csak a bajnoki címért vívott fontos találkozón győztes gólt szerzett volna az utolsó percben. A károgó hangokat folyamatosan hallgattatta el, a nyáron már egyértelműen a Loki kulcsemberének számított, aki kihagyhatatlan a csapatból. Bár a góllövés továbbra sem ment neki annyira, mint amennyire talán elvárhattunk volna, pimasz cselei, hatalmas sprintjei, és technikás megoldásai miatt élvezet volt nézni játékát. Nem egy olyan szurkolói véleményt is hallottunk (és mi magunk is mondtuk), hogy gyakorlatilag már csak miatta éri meg Loki meccsre járni. Az idei szezonban az egyetlen üde színfoltja volt a csapatnak, a Skonto elleni gólját megválasztottuk az év legszebb találatának is, meccsről meccsre a csapat egyik legjobbja volt. Nem véletlenül választották meg az olvasók is kétszer is a hónap legjobb játékosának.
Norbi tehát bizonyította, hogy van benne potenciál, és fényes karriert futhat be. Ennek ellenére döbbenetes, hogy az eligazolása óta felröppent hírek alatt olyan véleményeket olvashattunk (még újságíróktól is!), hogy ez a gyerek nem ér ennyi pénzt, még az NB I-ből sem emelkedett ki, be fog fürödni, haza fog kullogni pár év múlva, stb, stb. Remélem Norbi, hogy már csak ezeknek a fanyalgó „szakértőknek” is megmutatod!
Végezetül térjünk rá a piszkos anyagiakra. Az elmúlt napokban sok pletyka felröppent a sajtóban, lehetett hallani a 1.5 milliós vételártól az 5 millióson át, az egészen elképesztő 10 milliós ajánlatig mindent. Az igazság pedig az, hogy a szicíliai klub 2.2 millió eurót fizetett érte, míg Norbi 4,5 év alatt bruttó 2.8 millió eurót fog keresni. Ezzel a DVSC történetének második legdrágábban értékesített labdarúgója lett, míg az NB I-ből külföldre szerződő játékosok listáján a hatodik helyre férkőzött, csak Gera Zoltánért, Somaliáért, Dzsudzsák Balázsért, Németh Krisztiánért, és Muhamed Besicsért fizettek több pénzt. Ha pedig csak szigorúan a magyar játékosokat nézzük, akkor a negyedik a listán.
Sok sikert kívánunk a további pályafutásodhoz, én személy szerint remélem, hogy ha nem is feltétlenül az új Cavani, de az új Dybala leszel, akiért 3-4 év múlva majd megéri a Juventusnak 32 millió eurót kifizetni!