A La Fiorita búcsúztatása után az Európa Ligában egy kicsit már rágósabb, de reményeink szerint még emészthető ellenfél jön szembe a második körben a Lokival. Ez pedig a fehérorosz kupagyőztes a Torpedo BelAZ Zhodino együttese, amely annak ellenére, hogy volt már szerencsénk belorusz csapattal, elég ismeretlen számunkra. De ennek ellenére mégis feltérképeztük őket.
A Lokomotív következő ellenfele Fehéroroszország fővárosától, Minszktől 50 km-re található Zhodinóból, ahogy tetszik oroszosan Zhodzinából érkezik. Tudni érdemes még a több mint 60 000-es lélekszámmal bíró városról, hogy 1963-tól, maga az építkezés megkezdődésétől beszélhetünk róla, így gyakorlatilag a legfiatalabb településnek számít Fehéroroszországban. Hazai pályájuk a mindössze 3020 főt befogadó Torpedo Stadion, amelyben hétről hétre fogadják a honi élvonal csapatait, köztük a számunkra már nagyon is ismerős boriszovi BATE-t is. Ami a csapatot, illeti az alapításának körülményeit jótékony homály fedi, így csak annyit érdemes tudni róluk, hogy 1961-től léteznek.
Ezt követően 1962-ben már az első osztályú bajnokságban bizonyíthattak, de a Rakéta becenevű csapat nem úgy szerepelt, ahogyan a beceneve predesztinálta volna, hiszen csak egy döntetlent érte el a Vörös lobogós Lida ellen, a többi meccsén elvérzett 12-54-es gólkülönbség mellett. Csak az mentette meg a totális szégyentől, hogy a Baranovichiből származó Salute visszalépett, míg a kor vasutascsapata, az FC Gomel el sem indult a küzdelemsorozatban. Ez a sikertelen antré arra döbbentette rá az elöljárókat, hogy a csapatnak az élvonalbeli légkör még igencsak szokatlan, így a városi bajnokságban kergették a bőrt néhány szezonon át.
A következő szintlépés 1967-ben esett, amikor a csapat „Avtozavodstev” ragadványnéven hallatott magáról és már sokkal sikeresebb szezonokat produkált az átalakult Belorusz Szovjet Szocialista Köztársaság területi bajnokságában. Két évre rá megkapta a máig használatos Torpedo nevét a csapat. 1970-ben első nagyobb sikerét aratta az együttes, amikor is a fővárosi Sputnik és babrujszki építők csapatát is megelőzve területi bajnoki címet szerzett akkoriban. Újabb egy esztendő elteltével egy igencsak sikeres szezont produkált a csapat, mivel 50-11-es imponáló különbséggel 22 mérkőzésen 37 megszerzett ponttal zártak. Hazai pályán félelmetesek voltak 11 győzelmükkel a hátuk mögött, így pedig igencsak népes szurkoló táborra tettek szert, szám szerint 39800 fő tekintette meg mérkőzéseiket, ami a mai napig bajnoki rekordnak számít. A triplázás azonban nem jött össze a Belorusz SzSzK-ban, mivel a Babrujszk visszavágott, így be kellett érniük a második helyezéssel. 1973-ban pedig csak a 7. helyen végeztek, de a következő évben újra bronzérmes pozíciót szerzett és beállított egy újabb rekordot, hiszen 8-0 arányban kivégezte a Mozyr csapatát.
1989-ben megváltozott a csapat neve, hiszen a városban működő BelAZ gépgyár kezdte el a rakétások patronálását, és kezdésként egy negyedik hellyel hálálták meg ezt a gondoskodást. A rákövetkező években jobb híján egy sima egy fordított volt a jellemző minta a szereplésükre, de a negyedik helynél jobb helyezést nem tudtak elérni. Ráadásul 1993-tól 2001-ig a második vonalban szerepeltek, így érthetően a főszponzor nem örült ennek a ballépésnek és kihátrált a csapat mögül, így megváltozott a nevük Torpedo Zhodinora. Feljutásukat követően, 2010-ben esélyük lett volna a Fehérorosz kupagyőzelemre, de a náluk jóval nagyobb kispaddal rendelkező BATE szertefoszlatta az álmaikat egy 5-0-s zakóval, mivel azonban a boriszoviak bajnoki címet nyertek, így kiléphettek a nemzetközi színpadra és az izlandi Fylkir 6-1-es legyőzése után nem sok hiányzott a szerb OFK ellen a továbblépéshez, de idegenbeli vereségük után hiába játszottak döntetlent a belgrádiakkal, búcsúzni kényszerültek. Ez teljesítmény újfent meggyőzte az egyébként a világ legnagyobb teherautóit és félelmetes teljesítményt nyújtó bányadömpereit gyártó BelAZ képviselőit és máig használatos Torpedo BelAZ Zhodino névre lett keresztelve a csapat. Egyetlen további európai kupapárharcot játszottak még, a tavalyi kiírásban az Európa Liga első selejtezőkörében az albán FK Kukesi búcsúztatta őket 2-0-s összesítéssel.
Legnagyobb sikerüket a feljutásukon kívül 2015-ben érték el, amikor a kupadöntőben visszavágtak az öt évvel ezelőtti sérelmekért a boriszoviaknak. Igaz nem tudták úgy elverni a traktorgyáriakat, de 0-0-át követően büntetőkkel végül 3-2 arányban hatalmas meglepetésre kicsikarták a győzelmet. Azonban még mielőtt bárki megijedne, az említett csapat cseppet sem szerepel olyan elsöprően, mint maga a gépmonstrum, hiszen a jelenleg is futó bajnokságban csupán a 8. helyen tanyáznak. Tizenöt mérkőzésből 5-5 győzelem, döntetlen és vereség a mérlege az Igor Kriushenko vezette egyletnek. A bajszos tréner egyébként korábban gardírozta a BATE csapatát, ahol két bajnoki cím és két kupagyőzelem is fűződik a nevéhez, de edzette az orosz Sibirt és az üzbég Shurtan Guzar csapatát is, mielőtt 2012 novemberében elszegődött jelenlegi kenyéradójához. Gondjaikat tetézi, hogy házi gólkirályuk, a 7 gólos Maksim Skavysh az izraeli bajnokságba, a Hapoel Kfar Saba csapatához távozott, így tőle már nem kell tartani a cívisvárosi védőknek. Hiányában a négy gólos Vadim Demidovich lehet az első számú góllövő, de a három gólt szerző 38 éves veterán, Artem Chelyadinskire sem árt majd odafigyelni, főleg a pontrúgásoknál.
