Duplán fájó hír számunkra, hogy amire számítottunk, legalábbis amit az újságok és zsurnaliszták megjövendöltek bekövetkezett és tovább gyengült az eddig sem acélos keretünk. Ugyanis Korhut Mihály és Varga József az átigazolási szezon utolsó napjaiban úgy döntött, hogy sok év sikeres piros-fehérben eltöltött időszak után elhagyja nevelőklubját, a DVSC-t. A 28 éves Varga váltása már télen és a nyár elején is napirenden volt, de akkor még csak Bódi Ádámot tudta megkaparintani a Videoton, hétfőtől azonban már őt is a piros-kékek igazolt labdarúgójának lehet tekinteni. A 27 éves Korhut Mihály ellenben országot is váltott, hiszen az izraeli bajnok Hapoel Beer Shevánál folytatja a pályafutását, négyéves szerződést írt alá az Európa Ligában szereplő egyesülettel.
Duplán fájó hír számunkra, hogy személyükben két válogatott játékost vesztettünk, hiszen előbbi 27 válogatott mérkőzésen képviselte a debreceni színeket a nemzeti trikolórban, míg utóbbi 6 találkozón kapott lehetőséget, de megjárta a franciaországi Európa Bajnokságot is a nyáron. Így aztán a jövőben előfordulhat az is, hogy nem adunk labdarúgót a nemzeti csapatnak.
Duplán fájó hír számunkra, hogy ketten összesen 6 bajnoki címet és 7 magyar kupát gyűjtöttek be a Lokival, így az ő rutinjuk és jó teljesítményük igencsak hiányozni fog a csapatból. Habár az is igaz, hogy az utóbbi szezonokban már nagyon hullámzó teljesítményt nyújtottak, így már szükségük volt a környezetváltozásra.
Duplán fájó hír számunkra, hogy ez a lista még tovább bővülhet, hiszen bár lesznek olyanok, akiknek távozása miatt nem igen morzsolunk el könnycseppet sem arcunkon, de hiába van még másfél nap a transzferablak zárultáig, semmi konkrétum és bejelentés a pótlásukról. Eddig mindössze kósza hírlapi kacsák szállnak a klub székháza felett és korántsem biztos, hogy ezek megvalósulnak.
Duplán fájó hír számunkra, hogy Debrecen már nem a nyugalom szigete, ahogy annak idején első bajnoki címünk megszerzése után hangoztatták a hazai labdarúgók és a honi edzőtársadalom nagy része. Ehhez nyilvánvalóan hozzájárult a csúszó prémiumok kifizetése, az értelmetlen és koncepciótlan átigazolási politikánk és egy-két meglehetősen kínos történés a klub életében.
Duplán fájó hír számunkra, hogy már nem vagyunk bajnoki címért küzdő topcsapat, mint évekkel ezelőtt, hiszen akkor meg sem fordult volna a fejünkben, hogy például a Vasasból szeretnénk pótolni a góllövő csatárunk hiányát, vagy éppen az, hogy tömegesen hagyják el a klubbot egy exodus keretében az kulcsjátékosaink és szó szerint menekülnek máshová. Ugyanis ha azok lennénk, akkor az itt fentebb felsoroltabbak nem következtek volna be…
Duplán fájó hír számunkra, hogy ha nem lesz záros határidőn belül változás, akkor még ennél is több negatívumot tudunk majd felsorolni…
Ezek után, hogy ne csak a rosszról szóljunk, megragadom az alkalmat, hogy megköszönjem Józsikának a „Kárpát–medence Gravesenjének” és Korhut Misinek azt, amit Lokiért tettek. A szép pillanatokat, a bajnoki címeket. További sok sikert kívánunk nekik új klubjaiknál! Az emlékeinkben pedig megőrizzük Józsi Levszki Szófiának lőtt csodás gólját, valamint Misi gyönyörű szólógólját a Kecskemét ellen. Nekünk már csak ez maradt…
