Mikor védett utoljára büntetőt Loki-kapus a Gyirmót elleni meccset megelőzően? Mennyire ismételjük önmagunkat eddig a szezonban? Tényleg igaz, hogy mintha több gólt rúgnánk idén távolról, mint korábban? Három érdekes kérdés, három kifejezetten meglepő válasz.
1. Ismétlés a tudás anyja
Az idei szezonban eddig három csapat ellen játszottunk oda-vissza: Paks, Vasas, Gyirmót. Bár ebből még nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, de azért eléggé érdekes tendencia figyelhető meg:
DVSC-Paks 1-1; Paks-DVSC 1-1
Vasas-DVSC 3-1; DVSC-Vasas 1-2
DVSC-Gyirmót 4-0; Gyirmót-DVSC 1-2
Mint látható, mindhárom esetben ugyanannyi pontot szereztünk a visszavágón, mint az odavágón. (1 győzelem, 1 döntetlen, 1 vereség) Érdekes lesz a következő két-három meccsünk ebből a szempontból is, merre alakul vajon a tendencia.
2. Úgyis belövik…
Mivel az az érzés fogott el a gyirmóti büntető előtt, hogy „úgyis belövik”, és aztán kifejezetten meglepődtem, hogy Danilovics hárítani tudott, ezért elgondolkoztam rajta, mikor rontottak utoljára büntetőt ellenünk (védett az aktuális kapusunk tizenegyest) bajnokin. A 2012/13-as szezonból két meccs is eszembe jutott (1. forduló: DVSC-Győr 4-1, 8. forduló: Eger-DVSC 1-0), és azokon egy-egy Verpecz hárítás, de azóta semmi. Nagyon furcsának találtam, hogy ennyire régiek ezek az emlékek, ezért próbáltam frissebbet találni, de átnézve a statisztikákat, nem jártam sikerrel. Kijelenthetjük tehát, hogy 2012. szeptember 22. óta először, vagyis több, mint 4, azaz négy (!) szezon után védett újból DVSC-kapus büntetőt bajnokin, és ezen időszak alatt más módon sem hibáztak ellenünk. Hihetetlen adat, és egyben elgondolkoztató, hogy a hálóőreink mennyire képtelenek ezzel a játékhelyzettel boldogulni.
3. Vigyázz, kész, bomba!
Jöjjön a kedvencem. Eddig a szezon során 19 gólt szereztünk, ami önmagában nem egy szívderítő adat. Ennek ellenére már most olyan érzésem van, hogy nehezen tudnék szezon gólját választani, mert annyi gyönyörű találatot értünk el. Kíváncsi voltam, hogy a statisztikák mennyire tükrözik mindezt. Nos, felsorolva az ilyen jellegű góljainkat, a következő listát kapjuk:
Ferenczi (Vasas ellen, tizenhatoson kívülről), Korhut (Gyirmót ellen, kb. a tizenhatos vonaláról), Takács (Gyirmót ellen, tizenhatoson kívülről), Ferenczi (Videoton ellen, tizenhatoson kívülről), Holman (Újpest ellen, tizenhatoson kívülről), Szakály (Disógyőr ellen, tizenhatoson kívülről), Tőzsér (Diósgyőr ellen, tizenhatoson kívülről), Holman (Vasas ellen, éppen csak a tizenhatoson belülről, majdnem a vonalról), Vittek (Gyirmót ellen, tizenhatoson kívülről), Holman (Gyirmót ellen, tizenhatoson kívülről)
A 19 gólunkból 8 egyértelműen a tizenhatoson kívülről esett, egy a tizenhatos vonaláról, egy pedig attól alig bentebbről. Mindez azt jelenti, hogy nagyjából a góljaink felét a büntetőterületen kívülről szereztük eddig az idei bajnokságban! Máskor egy szezon alatt nem lövünk fele ennyi gólt sem messziről, mint most.
Messiről már jól megy
Milyen következtetéseket lehet levonni mindebből? Egyrészt nem tudunk a kapu közvetlen előterébe eljutni, ez jól jelzi, mennyire gyenge a támadójátékunk. Ugyanakkor úgy tűnik, Pontes rávette a játékosainkat arra, hogy merjenek távolabbról is próbálkozni, és ennek szemmel látható eredménye van, amivel némileg kompenzálni tudjuk az egyéb hiányosságainkat.
Csak a Loki!
Enderson
