Hétvégén folytatódnak az OTP Bank Liga küzdelmei, és a bajnokság második harmadába lépve csapatunk a Mezőkövesd otthonába látogat. Azt talán kijelenthetjük, hogy papírforma szerint reális eredmény lenne a győzelmünk. Ugyanakkor tudhatjuk jól, hogy a matyóföldiek sosem tartoztak a kedvenc ellenfeleink közé, amit az 1. fordulóban elszenvedett, fájó (és bosszúért kiáltó) hazai vereség is bizonyít. Ráadásul az eddigi összecsapások eredménysorát és az idei statisztikákat böngészve további érdekes kérdések is felvetődnek. Példának okáért az, hogy szurkoljunk-e egy sok gólos meccsnek.
A cím persze több szempontból furcsa és csalóka. Tudjuk jól, hogy a „játék sava-borsa a gól”, ahogyan azt az egyszeri, szakértelmet és eredeti gondolatokat nélkülöző hazai szakemberek is előszeretettel hangoztatják. Mégis, érdemes foglalkozni ezzel a kérdéssel, mert meggyőződésem szerint ezúttal ez lesz a kulcskérdés: vajon gólgazdag találkozót láthatnak-e a nézők? Állításomat a következő tényezőkre alapozom:
1. A Mezőkövesd és DVSC eddig hatszor találkozott egymással az élvonalban. Az ellenük elért eredményeink az alábbiak:
1-0 (hazai), 2-2 (vendég), 1-0 (v), 0-0 (h), 1-2 (v), 1-2 (h)
Mint látható, a korábbi mérkőzések esetében egy éles határvonal vehető ki: az esetek felében legfeljebb egy gól született, míg a többi talákozón legalább három. Még szembetűnőbb, hogy mi mindkétszer 1-0-ra tudtunk győzni, míg ellenfelünk ugyancsak két alkalommal diadalmaskodott, egyaránt 2-1-es sikert aratva. Ezeket foglalja keretbe egy 0-0 és egy 2-2. Nem szokványos statisztikák ezek, de az egyértelműen kirajzolódik belőlük, hogy a kevés gólos meccseken veretlenek, míg a több gólos találkozókon nyeretlenek vagyunk a kövesdiek ellen. Ráadásul idegenben eddig minden alkalommal sikerült a kapujukba találni, így nagyon nem mindegy, hogy az ő támadójátékuk (és a mi védekezésünk) mennyire hatékony. A gólszerzésünket valószínűsíti egyébként az a tény is, hogy a Mezőkövesd a mezőny egyetlen olyan csapata, amelynek a védelme még egyetlen meccset sem tudott nullára lehozni. Mindezek fényében egyáltalán nem meglepő, hogy…
2. … a bajnokság legtöbb és legkevesebb gólját kapó együttese csap majd össze egymással szombaton. Mi egészen meglepő módon csupán 9-szer kapituláltunk, míg a Mezőkövesd 24-szer! Ez döbbenetes különbség, amely a háromszoros szorzót is meghaladja. A hazaiak tehát inkább csak abban bízhatnak, hogy a támadójátékukkal kompenzálni tudják a hátsó alakzat gyengeségét, amire van is esélyük, tekintettel arra, hogy a 14 szerzett találatuk nem marad el annyival a mi 17-es mutatónktól. (Bár ezzel együtt is csak hátulról a harmadik helyre elegendő, ami jelzi, hogy az idei szezonban eléggé potyognak a gólok.) Az eddigiekkel kapcsolatban azt is érdemes megjegyezni, hogy mindössze három olyan mérkőzés volt, ahol megúsztuk kapott gól nélkül, viszont furcsa módon egyedül éppen szombati ellenfelünk, a Mezőkövesd tudott 1-nél többször a kapunkba találni.
A kevés kapott gólunk kapcsán Zombori Taktikus Sándor is észrevett egy érdekes statisztikát
3. Azért is fontos kérdés, hogy mennyire alakul ki a pályán nyílt játék, egyfajta „adok-kapok”, mert szinte nem maradt bevethető csatárunk a minket sújtó sérüléshullámnak köszönhetően. Egyértelmű tény, hogy egy-két gólt akár klasszikus támadó nélkül is be lehet gyötörni, már csak azért is, mert bizonyos középpályásainkban ott van a gólveszély, de ha ezúttal kevésbé zárna jól a védelmünk, akkor tényleg futhatnánk az eredmény után.
Összességében azt láthatjuk, hogy bármennyire is a győzelem a célunk, számunkra jelenleg talán nem lenne annyira kedvező, ha a támadófoci dominálna a meccsen. Személy szerint aláírnék egy olyasmi kínkeserves, sovány kis győzelmet, mint amilyet a Balmazújváros vendégeként arattunk.
Ugyanakkor látok arra utaló jeleket is, hogy nem az eddig leírt statisztikák szerint alakulnak majd az események. (Mint tudjuk, ezek a sorozatok is csak arra jók, hogy egyszer megszakadjanak.) Az elmúlt fordulókban érződött, hogy van potenciál a támadójátékunkban, és úgy tűnik, hogy még a sérültek nélkül is akad pár olyan focistánk, akikben ott van állandóan a gólveszély.
Tőzsér Dani pontrúgásai eléggé hatékonyak idén; Bódi esetében remélhető, hogy egyszer végre átszakad a gát és jönnek a találatok; Varga Kevin hátha megszakítja idegenbeli góltalanságát; de ne feledkezzünk meg a sérüléséből visszatérő Sós Bencéről és Justin Mengoloról sem. Ráadásul Tisza Tibor, Bíró Péter és Nagy Kevin számára itt lehet a lehetőség a bizonyításra; utóbbi pl. az Újpest ellen nagyon biztató játékot mutatott. Ne temessük tehát az élvezetes és gólgazdag mérkőzés lehetőségét, de ne bánkódjunk egy esetleges soványka siker miatt se. Már csak azért sem, mert jelenlegi helyzetünkben még mindig figyelnünk kell hátrafelé is, és illúzió a Fradi és Vidi kettőshöz hasonlítgatni magunkat. Reménykedhetünk ugyanis benne, hogy a válogatott meccsek miatt szünet sem zökkentett ki bennünket a jó formánkból, de garancia semmire nincs.
Végezetül következzen az, amivel máskor kezdjük a beharangozót: a DVSC várható kezdőcsapata.
A találkozó 15:30-kor kezdődik Mezőkövesden, a játékvezető Vak Vad II. István lesz. Azok, akik nem tudnak a helyszínre kilátogatni, az m4sport.hu oldalon követhetik figyelemmel élőben az eseményeket.
Hajrá Loki!
Enderson
(kép forrása: haon.hu)
