Két meccsünk van hátra a szezonból, a csapatot ismerve ez idő alatt bármi megtörténhet. Vasárnap a Felcsútot fogadjuk a Nagyerdei Stadionban. Egyik csapat sincs a legjobb passzban. Vendégeink szerdán büntetőpárbajban elveszítették a Magyar Kupa döntőjét, mi pedig tele vagyunk hiányzókkal.
Szezon végére úgy tűnik, hogy kicsit elfogytunk. A hivatalos honlap beszámolója szerint Jovanovic és Könyves idén már nem játszanak, Nagy Kevin és Ferenczi szintén sérüléssel bajlódnak, míg Filip és Bíró betegek, Kinyik pedig a héten különmunkát végzett, így az ő szereplése sem biztos. Felépült viszont Nagy Sándor és Bényei, valamint Bódi is a csapattal edz már egye ideje, hiszen Újvároson is pályára lépett. Ezek tudatában nézzük a lehetséges kezdőnket.
Nagy Sanyi visszatérhet a kapuba, előtte a Bényei, Szatmári, Mészáros, Barna négyes kaphat szerepet. Mivel se Jova, és – elvileg – Filip sem áll rendelkezésre, ezért ismét Kusnyír kezdhet a középpálya közepén Tőzsér mellett, a két szélen pedig Varga és Bódi. Reméljük, Varga bizonyítja, hogy nem érdemtelenül kapott meghívást a felnőtt válogatottba. A Tabakovic-Sós támadó duó lőheti a góljainkat. Mengolót ugyan nem említette sérültként Bandi bá’, de mivel a Vasas elleni meccs óta még a keretbe sem nevezte, ezért kevés az esély az ő játékára.
A vendégeknél Henty lehet az elsőszámú veszélyforrás. Nem hiszem, hogy túl sokat változtatna Pintér a szerdai felállásukhoz képest, de túl sokat nem is foglalkoznék velük. Az egyértelműen kiderült, hogy ebben a szezonban a Fradin és a Vidin kívül bárkit képesek vagyunk legyőzni és bárkitől képesek vagyunk kikapni. Sőt, inkább úgy fogalmaznék, hogy bármikor bárkivel meg tudjuk veretni magunkat. Lehet ezt a rutintalanság, vagy az összeszokottság hiányának a számlájára írni, de biztos, hogy ez a hullámzás nagyban meghatározza a szezonunkat.
Ami mellettünk szólhat, hogy a Felcsút szezonja szerdán gyakorlatilag véget ért. Kiesni nem tudnak, matematikailag még elérhetik a dobogót, vagy az EL selejtezőt, de ehhez az utolsó két fordulóban hat pont, a Honvéd nullázása, Újpest – Loki X, és a bolygók nagyon ritka együttállása szükséges. Olyan szakaszába értünk a bajnokságnak, amikor bizonyos csapatok már csak becsületből hajtanak, a szurkolóik miatt, de mi most ugye a Felcsútról beszélünk…
Mi viszont egészen hihetetlen módon még mindig esélyesek vagyunk az EL selejtezőre, persze ehhez holnap nyernünk kell, amúgy nincs miről beszélni. Jöhet a szokásos matek! Tegyük fel, hogy győzünk. Akkor alakulna számunkra legkedvezőbben a forduló, ha a Vidi-Honvéd és a Kövesd-Újpest egyaránt hazai sikert hozna. A két vendéglátó a 2018-as tabella első és második helyezettje (Vidi 22 pont, Kövesd 20 pont), így ezekre az eredményekre meg is van az esély. Ekkor az utolsó fordulóra a Honvéddal szemben 2, az Újpesttel szemben 3 pontos előnyünk lenne, ami elég lehet. Úgy is alakulhatnak az események, hogy 33 forduló után a Loki-Honvéd-UTE trió egyaránt 47 ponton áll majd. Ebből mi keverednénk ki legjobban, mert pontazonosság esetén először a győzelmek száma, ha az is megegyezik, akkor a gólkülönbség dönt. Győztes meccseink száma egálban van a Kispestével és kettővel több, mint az Újpestnek, és a gólkülönbségünk is jobb mindkét riválisnál. DE! Így sem lenne biztos a bronz, mert ha mindeközben a Paks behúzza a két utolsó meccsét a Balmaz, majd a Felcsút ellen, akkor ők lennének 48 ponttal a harmadik helyen. Szóval, hogy drága Hofit idézzem, ez kérem „Tiszta őrültek háza”. Még annyit mindenképpen meg kell említeni, hogy amennyiben az Újpest a harmadik, a kupagyőzelmük miatt az EL selejtezős indulási jog átszáll a bajnokság negyedik helyezettjére.
Meglehet, hogy európai kupaselejtezőt érő helyen végzünk a bajnokságban, az már egy másik kérdés, hogy egy azeri vagy egy lett harmadik helyezett ellen mire mennénk, hiányzik-e ez nekünk egyáltalán. Én viszont kizárt, hogy annak szurkoljak bármilyen meccsünkön, hogy ne nyerjünk, és ez így lesz az utolsó két bajnokin is. Ha bejutunk a selejtezőbe, akkor majd szurkolunk ott is.
Úgyhogy Hajrá LOKI! Mindent bele!
