A három évvel ezelőtti vesszőfutásunktól még rosszabbak az előjelek most, így tényleg élet-halál harcot vívnak a DVSC játékosai a kiesés ellen és több botlás már nem fér bele, különben a kiesést szimbolizáló pokolba juthat az egykor szebb napokat megélt hétszeres magyar bajnokcsapat. Azonban egy esetleges vasárnapi bajnoki győzelemmel sem dőlhetnénk még hátra, mindössze tovább élhetne a debreceni élvonalbeli labdarúgás reménye és a bennmaradásunk esélye, ami jelen pillanatban sok Loki szurkoló számára a mennyországgal érne fel. A kérdés tehát, hogy holnap a mennyország előszobájában, vagy a pokol tornácán találjuk magunkat?
Elolvasva JuveFan bloggertársam szokásos számolgatós cikkét, egyetértettem vele abban, hogy a biztos bennmaradásunkhoz bizony kellenek a bajnoki pontok, lehetőleg ezeket hármasával gyűjtögetve. Azonban még az is megeshet, hogy ez is kevés lesz az üdvösséghez, hiszen a többi pályán játszandó mérkőzésekre is figyelnünk kell. Azonban ezzel csak akkor szabad foglalkoznunk, ha mi a hátralévő fordulókból kihozzuk a lehető legtöbbet. De koncentráljunk csak a vasárnapi, Diósgyőr elleni keleti rangadóra, ahol meg kell szerezni mindenáron a három bajnoki pontot.
A mondás úgy tartja, hogy szegény embert még az ág is húzza és ez sajnos ránk is teljesen igaz, hiszen szerdán is a hajrában kaptunk ki Székesfehérváron. Emellett Bódi Ádámot három meccsre elmeszelte az MLSZ a kiállítása miatt, így rá már nem számíthatunk ebben a szezonban. Ez pedig különösen fájó veszteség a csapatnak, hiszen egy jókora szarvashiba miatt elveszítette az egyik vezérét a csapat a végjátékra. Véleményem szerint túlzó az MLSZ hárommérkőzéses szankciója, ami tovább sújtja szeretett csapatunkat. Ezen kívül a nem éppen a sziklaszilárd védelmünk és a sokat hibázó támadósorunk miatt is fájhat a feje a tar mesternek, de reménykedjünk, hogy ki tud állítani egy ütőképes tizenegyet a szakmai stáb. Én speciel egy olyan kezdővel kiegyeznék, mint ami a Puskás Akadémia ellen volt a pályán, de Bódi eltiltása miatt talán kipróbálnám Milunovicot azon a poszton. A szakmázást pedig meghagynám jelen helyzetben a szakmai stábnak.
Soron következő ellenfelünknek, a Diósgyőrnek mumusai vagyunk évek óta. Körülbelül úgy, mint ahogy nekünk a Kaposvár volt az idei szezonban, hiszen eddig mindkét alkalommal nyertünk Feczkó Tamás tanítványai ellen, így ha nem nézném a tabellát, akkor gondolkodás nélkül sima hazai győzelem mellett tenném le a voksomat. A tények azonban makacs dolgok, szokták volt mondani, így már nem vagyok teljesen biztos a sikerünkben, azonban csakis a győzelem az elfogadható számunkra. Mondhatjuk azt, hogy gyakorlatilag nincs más választásunk. Ami talán mellettünk szólhat, hogy a hatodik helyen lévő miskolciak hátrányba kerültek a dobogóért folyó versenyben, mivel négy meccse nyeretlenek az OTP Bank Ligában, múlt héten például nagy meglepetésre kaptak ki simán Kaposváron.
Legutóbbi kirándulásunk alkalmával akkor még az ezer szállal a Diósgyőrhöz kötődő, de azóta dicstelenül távozó Vitelki Zoltánnal a kispadon, a pályán pedig egy Adeniji és Kinyik góllal alaposan elrontottuk a születésnapjukat, így kérdéses, hogy mennyire fűtheti a visszavágás őket. Igazából számukra csak a presztízs miatt lehet fontos ez a találkozó, míg részünkről az életben maradás a tét, így nem kérdés, hogy melyik együttes lesz a motiváltabb. Remélhetőleg ez majd a pályán is megmutatkozik.
A mérkőzés játékvezetője Bognár Tamás lesz, és a találkozót élőben közvetíti az M4 Sport. Ennek ellenére mindenkit arra biztatok, hogy aki csak teheti, menjen ki a Nagyerdei Stadionba és buzdítsa a csapatot! Mindenkire szükség lesz!
HAJRÁ LOKI!
