A Honvéd elleni 4-2-es vereség a csalódottság mellett némi tanulsággal is szolgálhat. A meccs után ismét előjöttek a Ferenczi János szerepét megkérdőjelező hangok, illetve Carrillo is kiemelte, hogy bár készültek rá, mégis több gólt sikerült beszedni pontrúgásokból. Annak próbálok utánajárni, hogy mi állhat a sok bekapott gól hátterében. Valóban ennyi gólért hibáztatható Ferenczi? Tényleg sokszor mattolnak minket rögzített helyzetből? Vagy mindez csak sztereotípia?
A szombati meccs után vettem a fáradságot, és visszanéztem az idei összes bekapott gólunkat. A 38 bekapott gól viszonylag soknak számít, ez a 4. legtöbb a 12 fős mezőnyben, csak a Honvéd és a ZTE kapott ennél többet (39), valamint a Paks, de ők a 46 bekapott gól mellé 60-at (!!!) lőttek, ami azért bőven ellensúlyozza ezt. Ha viszont a kieséssel végződő szezonunkkal vetjük össze a jelenlegit, akkor nem állunk olyan rosszul, két éve ugyanígy 23 forduló után 43 kapott góllal álltunk, ami a végére 57-ig kúszott fel, az akkor a teljes mezőnyben a csont utolsó és simán kieső Kaposvár után a második legtöbb volt.
Szóval a lényeg, hogy végigpörgettem a kapott gólokat, és jegyzeteltem. Két dolgot néztem: egyrészt, hogy maga a találat melyik csapatrészünk hibájából született (négy kategóriát különítettem el: a védelmünk bal vagy jobb oldala, esetleg a közepe hibázott-e, illetve külön vettem a pontrúgásokat), másrészt, hogy hibázott-e valaki egyénileg a gólnál. Itt utóbbinál azért vegyük figyelembe a szubjektivitást, de igyekeztem objektívan figyelni a dolgokat és nem kihegyezni egy-egy játékos hibáira a gólokat. Nem minden gólt varrtam valakinek a nyakába, hiszen előfordul, hogy egy teljes csapatrész mond csődöt (vagy mondjuk egy jól eltalált távoli lövésnél is nehéz valakit direktbe hibáztatni), vagy nehéz megítélni, hogy ki hibázott például egy szögletnél, ahol a gólszerző üresen érkezett. Illetve az is előfordult természetesen, hogy egy bekapott gólt több játékos számlájára is felírtam. Nézzük, hogy milyen adatok jöttek ki.
Bekapott gólnál hibázó csapatrészek
- Védelem bal oldala: 11
- Védelem jobb oldala: 4
- Védelem közepe: 7
- Pontrúgásból kapott gólok: 15
Bekapott gólnál egyénileg hibázó játékosok
- Ferenczi: 11
- Deslandes: 5
- Korhut: 5
- Baráth: 3
- Nikolics: 2
- Charleston: 1
- Kusnyír: 1
- Varga: 1
- Ugrai: 1
- Bévárdi: 1
- Gróf: 1
- Poór: 1
- Bódi: 1
Beigazolódott tehát az alapállítás. Messze a legtöbb gólt pontrúgás után kapjuk, amikben természetesen a közvetlen és közvetett szabadrúgások mellett a szögletek és a büntetőből szerzett találatok is beleszámítanak. Egyénileg pedig magasan a legtöbbet Ferenczi hibázott a balhátvéd poszton. Ez utóbbin nagyon nincs mit firtatni és elemezni, nagyjából mindenki látja a vele kapcsolatos problémákat. A legtöbb hiba egyébként helyezkedési a részéről, ami sokszor fegyelmezetlenségekből adódik (nem figyel, nem fut vissza időben, üresen hagyja a támadót). Emellett túl könnyen veszít párharcokat, ami az alkatából adódóan nem annyira meglepő. Hogy mindezek után is miért kap rendre szerepet a balhátvéd poszton, és hogy évek óta miért nem sikerült oda egy épkézláb játékost igazolni, az maradjon egy nyitott kérdés.
A másik része viszont érdekesebb a dolgoknak, a sok-sok pontrúgás után kapott találat. Különítsük el a dolgokat, az 5 büntetőből kapott gólon nincs mit elemezni, ott egyéni hibából adódó szabálytalanság vezet a gólhoz. A maradék 10 találatból egy volt közvetlen szabadrúgás után kapott (a paksi 3-3-as meccsen Bognár), egy pedig közvetett (az egerszegi 1-2-es meccsen az első találat), a maradék 8 viszont szöglet után született. Ez utóbbi már felvet néhány kérdést. Csibu összeszedte, hogy a teljes mezőnyt tekintve a mi csapatunk átlagmagassága az egyik legkisebb (lásd lentebb a táblázatot). Ezt úgy kell érteni, hogy ha minden csapat leggyakrabban pályára lépő 10 mezőnyjátékosát vizsgáljunk, akkor messze nálunk van a legtöbb 180 centi alatti játékos, és egy-egy szögletnél alig tudunk magas játékost állítani az ellenfél égi meszelőire. Ennyi lenne tehát a probléma, hogy túl alacsony a csapat, és nem tudunk mit kezdeni azzal, hogy lefejelgetnek minket a szögleteknél? Most jön a plot twist, mert nem erről van szó. A szögletből kapott góljaink kis százaléka született csak fejjel, de tovább megyek, az összes bekapott gólunkat vizsgálva is az látszik, hogy fejesgólt szinte alig kapunk. Ami pedig mégis így született, általában ott sem arról van szó, hogy a jobb fizikai adottságokkal rendelkező ellenfél befejelte az alacsonyabb védő mellett a labdát (akadt persze azért ilyen is, de legfeljebb 2-3).
A szögletekből kapott góljaink nagy részénél helyezkedési hibákat vétettünk, fegyelmezetlenség előzte meg a találatokat. Elég ha most a szombati meccsre gondolunk, a Honvéd második találatánál Bódi alászaladt a hosszúra átívelt szögletnek, amit így a támadó üresen tehetett be középre Batiknak, majd a harmadik gólnál a röviden megcsúsztatott labda üresen találta Petkovicsot, akinek a dolgát még Ferenczi is megkönnyítette azzal, hogy elmozdult a kapufától. Egy másik jó példa a Paks elleni 1-1-es hazai meccs, ahol az első félidő hosszabbításában Ádám Martin teljesen üresen robbant be az ötösünkön belülre. A Vidi elleni 2-1-es siker alkalmával Alef hasonló gólt szerzett, ott némiképp felmenti a szituációt, hogy annál a szögletnél épp emberhátrányban voltunk ápolás miatt. A Honvéd elleni első fordulós meccsen bekapott gólt is érdemes visszanézni, az is egy tipikus jelenet volt. Ezek tehát sokszor a koncentráció hiányból fakadó hibák, és Carrillo is épp ezt emelte ki a hétvégi meccs sajtótájékoztatóján. Nem foghatjuk tehát a fizikális paraméterekre a dolgot (a kevés fejjel kapott gól épp azt mutatja, hogy ezt sokszor nagyon szépen el tudjuk tüntetni a pályán más módon), itt szimpla fegyelmezetlenségről van szó. Ezeknek a rövidzárlatoknak a kiküszöbölése tehát nagy feladata az edzői stábnak, és mindenképp javulnunk kell ezen a téren.
Ez szerencsére azért könnyebben kiküszöbölhető, mint Ferenczi kérdése. Esetében hiába reménykedünk benne, 30+ évesen már nem lesz belőle jobb játékos, és ha ennyi idő alatt ennyire tanult csak meg védekezni, akkor ez a későbbiekben sem fog javulni. És ezzel nem azt akarom mondani, hogy ő egy rossz játékos, mert ne vitassuk el tőle, hogy még balhátvéd poszton is akadnak jó meccsei. Viszont egy jó meccsre túl sok rossz jut, ami jócskán rontja az összképet. Erre a megoldás nyilván az lenne, ha kipróbálnánk valaki mást a posztján (kérdés, hogy kit), őt pedig adott esetben egy sorral fentebb toljuk, eredeti posztjára.
Remélhetőleg az Újpest ellen kitalál valamit Carrillo.
