Pontosan két hónap telt el legutóbbi tétmérkőzésünk óta. Két várakozással, reményekkel teli hónap, abban bízva, hogy a bronzéremmel együtt járó nemzetközi megmérettetésünk dicsőséges lesz. Most itt állunk az első (és remélhetőleg nem utolsó) párharc előtt, várva a csütörtök 17 órás meccskezdést. A várakozás perceiben indítsuk is a 2023/24-es évet az Alashkert vs DVSC beharangozónkkal!
A sorsolás pillanatai mindig belém égnek. A várakozás az ellenfélre, a vágyakozás egy ideális ellenfélre. Hát a Konferencia Liga 2. selejtezőkörének sorsolása nem is alakulhatott volna számunkra kedvezőbben: elkerültük a nagyobb csapatokat és a sors az Alashkert – Arsenal Tivat párharc továbbjutóját sodorta utunkba. Nagyon örültem neki, hogy elkerültük a Besiktast, az APOEL-t és a a Steaua Bukarestet, mert így komoly esély nyílt rá, hogy legalább egy kört mehetünk a sorozatban. Azóta már azt is tudjuk, hogy a mi párharcunk továbbjutója az osztrák Rapid Wien-el találkozik, egy erősebb, de nem verhetetlen gárdával, de mindezzel most még korai foglalkozni.
Minden elbizakodottság nélkül, és az ellenfél maximális tiszteletével egyszerre jelentem ki, hogy mi vagyunk a párharc esélyesei. De ez nem jelenti azt, hogy az örmény csapat könnyű ellenfél lenne, sőt. Maximális alázat, csapatszellem és megalkuvást nem tűrő meló kell ahhoz, hogy az esélyt ki is használjuk. Kemény párharcra számítok, az odavágón pedig nem szabad vereséget szenvedni, mert azzal rendkívül nehéz szituációba kerülhetünk. Ellenfelünket Redboy elég alaposan bemutatta már, ajánlom mindenkinek, aki szeretné kicsit megismerni az Alashkert Yerevan FC múltját és jelenét. Kevésbé szervezett focit várok tőlük, mint amit az NB I-ben megszoktunk, de egyének szintjén nagyon rendben vannak. A brazil középcsatár Agdon mesterhármassal vétette észre magát az Arsenal Tivat ellen, Taron Voskanyan pedig az örmény válogatott egyik alapembere a középhátvéd poszton, több mint 40 válogatott pályára lépéssel.
A 12 idegenlégióst foglalkoztató klub hozzánk hasonlóan július 31-én, hétfőn játssza hazája bajnokságának első mérkőzését, de sokat jelenthet számukra, hogy simán továbbjutottak az első fordulóban – a második meccs alapján legalábbis. Az odavágón ugyanis annyira kitámadtak, hogy a széleken kontrákat indítva rendre le tudta őket mattolni montenegrói ellenfelük – igaz, ezekből végül csak 1 gólra futotta akkor tőlük. Ha most is ilyen játékfelfogással játszanak majd, az öngyilkos taktika lehet számukra, hiszen ha valamiben jók vagyunk az éppen az ilyen játékhelyzetekre való reagálás.
Mert az szerintem nem lesz kérdés, hogy mi ugyanazt a játékfelfogást visszük magunkkal, amit Blagojevics ősztől meghonosított nálunk. Biztos védekezés, sokpasszos labdatartás hátul, és néhány felpasszal, szélső kiugratással, beívelésekkel megzavarni az ellenfelet. Ha Dzsudzsák túl sok helyet kap, ha a szélsőinkre nem figyelnek, akkor az jelentős veszélyeket hordozhat majd magában. Ha viszont látták, hogyan ért el döntetlent a Honvéd ellenünk tavasszal és hasonlóval próbálkoznak, az okozhat számunkra is gondot. Más kérdés, hogy egy idegenben elért döntetlen nem festene rosszul nekünk sem, hiszen hazai pályán még könnyebb lehet kiharcolni a továbbjutást, úgyhogy mondhatni ez a minimális célkitűzés, de én mégsem írnám alá előre.
A Loki nagyon jól festett tavasszal idegenben, úgyhogy szervezett és jó játékkal abszolút képesnek érzem magunkat akár egy kétgólos győzelemre is. Persze jó kérdés, hogy az Alashkert mennyire szívja fel magát ellenünk, mennyire tudja megnehezíteni a dolgunkat, és a csapatok hogyan reagálnak majd a mérkőzés első góljára – mert arra azért nem mernék fogadni nagy tételben, hogy 0-0 marad a vége.
Jó esély van rá, hogy Lagator és Szécsi is a kezdőben kapjon helyet, Romanchuk és Domingues kárára
A kezdőnket összeállítani most idény előtt különösen nehéz, hiszen számos távozónk volt, de érkezőknek is örülhettünk. Az Al-Shabab elleni főpróbára a Megyeri – Kusnyír, Dreskovic, Romanchuk, Ferenczi – Lagator, Manrique – Vajda, Dzsudzsák, Bódi – Dorian Babunski kezdővel vágtunk neki (csereként Domingues, Oliveira, Loncar és Szécsi is beállt), de csodálkoznék, ha ugyanez a csapat futna ki a jereváni gyepre. Úgyhogy a várható kezdőt illetően most inkább egy olyan csapatot vázolok fel, ami nekem a legjobban tetszene: Megyeri, Kusnyír, Dreskovic, Romanchuk, Ferenczi a védelemben Loncar, Dzsudzsák és Manrique a középpálya közepén, két szélen Bódi és Domingues, csatárként pedig Babunski játszana nálam. Csereként Lagator, Szécsi, Bárány, Oliveira és Ojediran kaphatna szerepet, helyzettől függően.
Bár Loki sikert remélek és magunkat tartom a párharc esélyeseinek, nincs kétségem afelől, hogy kemény összecsapás lesz, ellenfelünk nem adja majd olcsón a bőrét, úgyhogy ki kell majd használnunk minden kínálkozó alkalmat, hogy a végén továbbjutásnak örülhessünk. Menjünk, és mutassuk meg, ki a jobb!
Hajrá, Loki!
Csibu
