Két fordulópontot tartogatott a Felcsút – DVSC mérkőzés. Dzsudzsák Balázs gólja lehűtötte a hazai rohamokat, mégis kiegyenlítettek az első félidőben, pont akkor, amikor már mi nem számítottunk rá. A második félidőben kevés helyzetet láttunk, és bár az utolsó percekben voltak helyzeteink, a csapatoknak végül meg kellett elégedniük a döntetlennel.
A meccs előtt jöttek a hírek: Kyziridis után az előző heti gólgyáros Domingues is kiesett a csapatunkból. Ennek talán Vajda örült leginkább, hiszen így ő kezdhetett nálunk. Mojzis és Dreskovic továbbra sem játékra képes, így Megyeri előtt ismét a Kusnyír, Lagator, Romanchuk, Ferenczi négyes kezdett. A középpályán így adva volt a Loncar-Ojediran páros, előttük Dzsudzsákkal és Báránnyal. A két szélsőnk pedig Bódi és Vajda lett. Hogy jó hírnek is örülhessünk: Oliveira és Manrique a kispadra ülhettek, visszatérésük közelinek tűnik, előbbi 25 percnyi játékidőt csereként végül kapott is. Rajta kívül Majdevac 10, Bévárdi pedig 25 percet lépett pályára, így ezúttal nem használtuk ki az öt cserelehetőséget – és csak bízhatunk benne, hogy Bárány sérülése nem súlyos.
Az első tíz perc hatalmas Felcsút fölénnyel kezdődött. Kapufát lőttek, beadásaik és lövéseik vagy centikre kerülték el a kapunkat, vagy Megyeri védte őket nagy bravúrral (nem mintha sokat adnék a felcsúti edző, Hornyák szavainak, de ő is Megyerit emelte ki közülünk a meccs végi nyilatkozatában). Egy rossz szót sem szólhattunk volna, ha a hazaiak megszerzik a vezetést, de valahogy átvészeltük ezt az időszakot, hogy aztán az első helyzetünket gólra váltsuk! Bárány kapott szép kiugratást, vissza passzolt a második hullámban érkező Dzsudzsák Balázsnak, aki szépen lőtte meg közelről a labdát a rövidre. 0-1!
A gól után is volt itt-ott lehetőség, de főleg a középpályán folyt a játék, egyenlő erők küzdelmének tűnt a találkozó. Amikor már kezdtük volna elkezdeni a visszaszámolást az első félidő végéhez érve, a 37. percben kapott egy szép kiugratást Gruber, Lagator behátrált előle, ellenfelünk csatára pedig a rövidbe bombázott. 1-1.
A második félidőben inkább mi kontrolláltuk a mérkőzést – ezt nyilatkozta Blagojevics, és ezzel abszolút egyetértek. Szépen lezártuk a széleket, a felcsútiak nem igazán találták az átjárást a védelmünkön. A nagy stabilizálásba azonban némiképp mi is belehaltunk: képtelenek voltunk helyzeteket kidolgozni. Az elmúlt hetek egyik legunalmasabb második félidejét produkálta a két csapat, akik szinte teljesen kioltották egymás támadójátékát.
Az utolsó percekre azért jobban felpörögtünk, Báránynak volt talán a legnagyobb lehetősége, de lövése nem lett gól, ráadásul egy felcsúti láb is későn érkezett, a lövést követően a lendülő lába a védőt találta el (Loncar duplázását pedig Markek védte bravúrral), reméljük nem súlyos a sérülése. Zárójeles gondolat: csak egyetlen visszajátszást láttunk az esetről, így lehetetlen eldönteni róla, tizenegyest ért-e az elkésett belépő… Az utolsó pillanatban még Majdevac is próbált bekotorni egy labdát a kapuba, de az mellé szállt, így maradt az 1-1.
Összességében a döntetlen elfogadható és mindenképp igazságos eredmény a mérkőzés egészét tekintve. Ha másra nem, arra mindenképp jó, hogy így beelőztük a Fehérváron botló Diósgyőrt és nem engedtük elugrani tőlünk a hazaiakat, hiszen egy esetleges vereséggel 5 pontra távolodott volna a dobogó, annak alsó két fokán a Pakssal és a Felcsúttal. Nagy őszi idegenbeli menetelésünket (6 idegenbeli meccs mellett csak 1 hazait játszunk az NB I-ben és még a Magyar Kupában is mi leszünk a vendégek Győrben) tehát 1 ponttal kezdtük, folytatás kedden a Győri ETO ellen, aztán egy hét múlva szombat ebédidőben (!) Mezőkövesden.
Előtte azonban még vár rátok egy szavazás a szokásos kérdésünkkel: kik voltak a mai meccs legjobbjai? A gólszerző és veszélyes lövéseket kapura küldő Dzsudzsák? A fantasztikus gólpasszt adó és nagy mezőnymunkát végző Bárány? A nagy védéseket bemutató Megyeri? Esetleg valaki más? Szavazásra fel!
Hajrá fiúk, az ETO-n valahogy át kell verekednünk magunkat és aztán Mezőkövesdről is kötelező elhozni a három pontot! Szurkoljunk együtt: Hajrá, Loki!
Csibu
